KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

X. évfolyam

2006/3-4

Tanulmány

 CARLOS CENTENO
CARLOS CENTENO

M.D., Ph.D. az EAPC munkacsoportjának vezetője

ccenteno@unav.es

Avenida Pio XII 32
31004-Pamplona (E)

(A munkacsoport további tagjainak adatai a cikkbe illesztve találhatóak.)

Clínica Universitaria, University of Navarra, Palliative Medicine Unit

 DAVID CLARK
DAVID CLARK

PhD (szociológus), Az Orvosi Szociológia Professzora - Sheffieldi Egyetem, Klinikai Tudományok Osztálya (Dél),
Sebészeti és Aneszteziológiai Tudományos Szekció, Palliatív Ellátási Akadémiai Részleg és Igazgatóhelyettes

d.clark@sheffield.ac.uk

Sheffield, Egyesült Királyság

Trent Palliatív Ellátási Központ

 THOMAS LYNCH
THOMAS LYNCH

 JAVIER ROCAFORT
JAVIER ROCAFORT

 DAVID PRAILL
DAVID PRAILL

 LILIANA DE LIMA
LILIANA DE LIMA

 ANTHONY GREENWOOD
ANTHONY GREENWOOD

 LUIS ALBERTO FLORES
LUIS ALBERTO FLORES

 SIMON BRASCH
SIMON BRASCH

 AMELIA GIORDANO
AMELIA GIORDANO

Tények és indikátorok a palliatív ellátás fejlődésében a WHO Európai Régiójának ötvenkét országában (Az EAPC munkacsoportjának eredményei)

Összefoglalás · A tanulmányban a szerzők az európai palliatív ellátás fejlődését mutatják be egy összehasonlító vizsgálat keretében. 2003-ban alakult meg az európai palliatív ellátás fejlesztési kérdéseivel foglalkozó munkacsoport, amelynek célja felmérni és értékelni az európai régió palliatív ellátása területén végbement fejlődést. A munkacsoportot az EAPC irányítja (Palliatív Ellátás Európai Egyesülete, European Association for Palliative Care), együttműködve az Életvégi Ellátás Nemzetközi Megfigyelőközpontjával (IOELC = International Observatory of End of Life Care), a Segítség a Hospice-oknak Alapítvánnyal (Help the Hospices) és a Hospice és Palliatív Ellátás Nemzetközi Egyesületével (IAHPC = International Association for Hospice and Palliative Care). A tanulmány bemutatja az eddigi felméréseket, valamint azt a két különböző nemzetközi vizsgálatot, amely konkrét felméréseken alapul: az egyik minőségi, a másik mennyiségi elemzés. A munkacsoport munkája az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójának összes országát (52 ország) lefedi.

Különböző szolgáltatási modelleket fejlesztettek ki és valósítottak meg a különböző országokban. Így például az Egyesült Királyság mellett immár Németország, Ausztria, Lengyelország és újabban Olaszország is jól fejlett és kiterjedt hospice hálózattal rendelkezik. A mobil team-ek vagy a kórházi hospice támogató csoportok főleg Franciaországban honosodtak meg. A nappali szanatóriumok fejlesztése főleg az Egyesült Királyságra jellemző, amely több száz szolgáltatást felölel. Az 1 millió lakosra jutó ágyak száma 45-75 között mozog a legfejlettebb országokban, míg más országokban ez a szám jóval alacsonyabb. A tanulmány számszerű adatokat tartalmaz azokról az orvosokról is, akik főállásban végzik a palliatív ellátást. Azok az országok, ahol a legfejlettebb a palliatív ellátás az adott szubrégióban: Nyugat-Európában az Egyesült Királyság (15), Közép- és Kelet Európában Lengyelország (9) és a Független Államok Közösségében Örményország (8) - a zárójelben megadott számok az 1 millió lakosra jutó szolgáltatások arányát jelzi. A tanulmány bemutatja a palliatív ellátás fejlesztésének indikátorait is, amelyek alapja a bibliometria (tudományos folyóiratok idézettségi mutatója) és a palliatív mozgalom életképessége az adott országban.

Carlos Centeno(1, 2) - David Clark (1, 3) - Thomas Lynch (1,3) - Javier Rocafort (1,4) - David Praill (1,5) - Liliana De Lima (1,6) - Anthony Greenwood (1, 3) - Luis Alberto Flores (1) - Simon Brasch (1, 5) - Amelia Giordano (1, 6):

  1. A Palliatív Ellátás Európai Egyesületének az Európai Palliatív Ellátás Fejlesztésével foglalkozó Munkacsoportja (European Association for Palliative Care - EAPC - Task Force on the Development of Palliative Care in Europe)
  2. Palliatív Orvoslás Részleg, Egyetemi Klinika, Navarrai Egyetem (Palliative Medicine Unit, Clínica Universitaria, University of Navarra), Pamplona, Spanyolország
  3. Életvégi Gondozás Nemzetközi Megfigyelő Szervezete, Lancaster Egyetem (International Observatory on End of Life Care - IOELC - Lancaster University), Egyesült Királyság
  4. Regionális Palliatív Ellátás Program (Regional Palliative Care Program), Extremadura, Spanyolország
  5. Hospice-ok Segítése Non-profit Szervezet (Help the Hospices, Non Profit Organization), London, Egyesült Királyság
  6. Hospice és Palliatív Ellátás Nemzetközi Egyesülete (International Association for Hospices and Palliative Care - IAHPC), Houston, Egyesült Államok


A Palliatív Ellátás Európai Egyesületének az Európai Palliatív Ellátás Fejlesztésével foglalkozó Munkacsoportja (European Association for Palliative Care - EAPC - Task Force on the Development of Palliative Care in Europe). A tanulmány eredeti címe: Facts and indicators on palliative care development in 52 countries of the who European Region. Results of an EAPC Task Force. (Az angol nyelvű változat még nem jelent meg - a szerk.)

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 GYUKITS GYÖRGY
GYUKITS GYÖRGY

szociológus, egyetemi adjunktus

gyukits@freemail.hu

3515 Miskolc Egyetemváros

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék

 KERESZTES CECÍLIA
KERESZTES CECÍLIA

szociális munkás, jelenleg gyes-en

cecilia.keresztes@kishonti.hu

DR. MUSZBEK KATALIN
DR. MUSZBEK KATALIN

M.D. pszichiáter, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója

katalin.muszbek@hospicehaz.hu

1032 Budapest, Kenyeres u. 18-22.

Magyar Hospice Alapítvány

A hospice ellátás megszervezésének lehetősége tartós szegénységben élő népesség körében

Összefoglalás · A tanulmányban egy kvalitatív szociológiai felmérés eredményeit ismertetjük, melynek célja az volt, hogy elősegítse a tartós szegénységben élő roma népesség körében a hospice szellemű ellátást nyújtó szolgáltatási formák megtervezését. A kutatás során arra törekedtünk, hogy a súlyos és gyógyíthatatlan (döntően daganatos) betegeket, továbbá az ilyen jellegű betegségekben elhunytak hozzátartozóit kérdezzük meg. A kutatást interjús módszerrel végeztük: ötven strukturált interjút készítettünk. A kutatás helyszínei az alábbiak voltak: Budapest IX. és X. kerülete (tömbszerű szegregációban élő roma népesség), Miskolc Szondi telep és Békeszálló (mindkettő tömbszerű szegregációban élő roma népesség), Taktaszada (ún. cigánytelep), Sajószentpéter (ún. cigánytelep).

A kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a hospice szellemű ellátás kiterjesztését a marginalizálódott, rossz szociális körülmények között élő roma népességre elsősorban szociális problémák akadályozzák, mint amilyen a gyógyszerkérdés vagy a szociális okok következtében fellépő egyéb, lelki természetű problémák, mint például a patologikus gyászreakciók. A kulturális okokból fakadó nehézségek a szociálisakhoz képest másodlagosak, de nem elhanyagolhatóak. Sokkal könnyebben orvosolhatóak is egyben, ha az ellátásban résztvevők empatikusak és kellő gondossággal látják el a betegeket. A szociális problémák ezzel szemben azért is sokkal súlyosabbak, mivel jórészt kívül esnek a hospice ellátás hatókörén, és felvetik annak a kérdését, milyen plusz feladatokat vállaljon / vállalhat fel a hospice szellemű ellátást biztosító intézmény.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


DR. HEGEDŰS KATALIN
DR. HEGEDŰS KATALIN

PhD egyetemi docens, mentálhigiénés szakember, hospice- és gyásztanácsadó

hegedus.katalin@med.semmelweis-univ.hu

1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

 ZANA ÁGNES
ZANA ÁGNES

kulturális antropológus

zanagi@net.sote.hu

1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.

Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

 SZABÓ GÁBOR
SZABÓ GÁBOR

pszichológus, közgazdász, Ph.D. hallgató

szabgab@net.sote.hu

1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

Medikusok halálképe és a halállal, haldoklással foglalkozó kurzusok hatásai

Összefoglalás · A medikusok halálfélelmének, a félelem legkritikusabb elemeinek feltárásával a szerzők kutatási célja, hogy ennek tudatában lehetőség nyíljon olyan oktatási- és tréningprogramok kidolgozására és fejlesztésére, melyek csökkenthetik a leendő orvosok, illetve egészségügyi dolgozók belső szorongását, valamint javíthatják a kommunikációt a haldokló betegekkel. A Semmelweis Egyetem Tanatológia kurzusa hatásával foglalkozó utánkövetéses vizsgálatuk pedig megmutatja, hogy a halállal, haldoklással, a haldokló beteg ellátásának javításával összefüggő képzésnek van hatása a medikusok halállal kapcsolatos attitűdjére. Elsősorban azokban az attitűdökben figyelhető meg javulás, amelyek összefüggésbe hozhatók a haldokló beteg minőségi ellátását célzó ismeretek növekedésével. Mind a halálfélelem elemeinek, mind a tanfolyamok hatásának vizsgálatában jelentős eltérések figyelhetők meg a résztvevő medikusok neme és kora alapján is.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 KÖRTVÉLYESINÉ SAMU GYÖNGYI
KÖRTVÉLYESINÉ SAMU GYÖNGYI

vezető ápoló

kortvelyesi@csongrad.antsz.hu

6723 Szeged, Derkovits fasor 7-11.

06-62 592-536

ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete

DR. BARABÁS KATALIN
DR. BARABÁS KATALIN

Dr. habil. PhD pszichiáter, egyetemi docens

Szeged

SZTE ÁOK Magatartástudományi Csoport

DR. MARI ALBERTNÉ
DR. MARI ALBERTNÉ

megyei vezető ápoló

Szeged

ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete

Tanatológiai kurzuson részt vett orvostanhallgatók tapasztalatai

Összefoglalás · A hazai orvosképzésben a hallgatók tanulmányaik során csak nagyon minimális ismereteket szereznek a halállal, haldoklással és a gyásszal kapcsolatosan. Ugyanakkor gyakorló orvosként tevékenységük szerves részét képezi majd a terminális állapotú betegek ellátása, gondozása, ami embert próbáló feladat is lehet, ha nincs a hallgató megfelelő tudás birtokában. A súlyos, gyógyíthatatlan betegség az egész személyiséget próbára tevő krízis. A halál közelsége felerősíti a lelki igényt az élet végső kérdéseinek megválaszolására.

A szerzők írásukban tanatológiai kurzuson részt vett orvostanhallgatók tapasztalatait dolgozták fel, amely eredmények jól tükrözik, hogyan változott a hallgatók halálhoz való viszonya a kurzus hatására. Az új ismeretek mélyen megérintették a hallgatókat, és közelebb vitték őket a halál tényének elfogadásához.

A tudomány segít eleve megelőzni a bajt.
A tudás olyan mint a vakcina, védettséget nyújt
a hamis félelmek és a rossz lépések ellen.

(William H. Calrin)

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 SZÁNTÓ MÁRIA
SZÁNTÓ MÁRIA

egyetemi hallgató, humán erőforrás menedzser, francia tolmács, szakfordító

1081 Budapest, Kiss József u. 10. I/6.

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

Elvégezzük a gyászmunkát? A tanatológia kurzus apropóján...

Összefoglalás · Nem szívesen nézünk szembe a halállal, mások elveszítésének lehetőségével, a gyász fájdalmával. De mi a helyzet a hétköznapi veszteségekkel, amikor csak illúziókat, álmokat veszítünk? Hogyan birkózunk meg ezekkel? Az írás 2007 januárjában született a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, a tanatológia kurzus szemesztervégi beszámolójaként egy másodéves orvostanhallgató tollából.


A dolgozat a budapesti Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Karán a 2006/2007. tanév 1. félévében tartott Tanatológiai ismeretek. Haldoklás és gyász kérdései az orvosi gyakorlatban. A terminális állapotú daganatos betegek palliatív ellátása című kurzusára készült.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 KAZI-TÓTH ATTILA
KAZI-TÓTH ATTILA

szociálpolitikus, mentálhigiénés szakember, lakóotthon vezető

egyutterzes@freemail.hu

1022 Budapest, Marczibányi tér 3.

Mozgássérültek Állami Intézete

A haldoklás és a halál utáni állapotok a tibeti buddhista hagyomány tükrében

Összefoglalás · A tanulmány a Tibeti halottaskönyvnek, a tibeti kultúra ma már egyre szélesebb körben ismert egyik fő művének ismertetése segítségével mutatja be röviden, hogy a haldoklás, a halál alkalmával és a halál utáni létállapotokban mi történik az emberi testtel és tudattal. Emellett rávezető utalásokkal és rövid magyarázatokkal a tibeti buddhista filozófia alapvető gondolatairól is képet ad, amelyek szerint egyáltalán nem mindegy, hogy életünket milyen minőségben éljük le.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!