VASILIE POPP

A román népi temetkezésről (1817)
(részletek)

Ladislaus Basilius Papp vagy román nevén Ladislau Vasilie Popp (1789-1842) erdélyi román pópa-családból származott, Bécsben szerzett bölcsészeti doktorátust, majd a császári udvarban töltött be román tolmácsi állást. 1817-ben a bécsi orvosi egyetemet is elvégezte. 1818-ban hazaköltözött Erdélybe, ahol három éven át Brassóban praktizált. 1821-ben kiadott egy, a helyi gyógyvizekről szóló munkát, majd a Szent Miklós templom történetét publikálta - álnéven. Románra fordította Hans Steidele osztrák orvos szülészeti tankönyvét is. 1838-ban a román könyvnyomtatás kezdeteiről állított össze nagy jelentőségű munkát. Élete utolsó 13 évében bányaorvoslással foglalkozott. Popp az erdélyi román felvilágosodás kiemelkedő alakja volt.

Az itt olvasható részletek Popp 1817-ben kiadott orvosi disszertációjából valók. E részletek a teljes mű körülbelül egyötödét teszik ki. A szerző célja e munkájával - mint bevezetőjéből kiderül - hármas volt: egyrészt népnevelési célzattal fel akarta hívni honfitársai figyelmét a temetkezéssel kapcsolatos egészségügyi veszélyekre, másrészt bizonyítani kívánta a román temetkezési szokások római eredetét, harmadrészt pedig a halállal kapcsolatos hazai népszokásokat szerette volna megörökíteni az utókor számára. Popp disszertációja rendkívül érdekes olvasmány, a román néprajz egyedülálló, s igen korai forrása: a jelen válogatás csak ízelítőt próbál adni ebből a különös munkából.¹

A fordítás a következő kiadás alapján készült: PAPP, LADISLAUS BASILIUS: Dissertatio inauguralis historico-medica de funeribus plebejis Daco-Romanorum, sive hodiernorum Valachorum et quibusdam circa ea abusibus, perrpetuo respectu habito ad veterum Romanorum funera, quam... universitate Vindobonensi publicae disquisitioni submittebat Ladislaus Basilius Papp Transylvanus... Viennae, [ny.n.], 1817.