Összefoglalás · A Hospice és Palliatív Ellátás Nemzetközi Szövetségének (International Association for Hospice and Palliative Care, IAHPC) elnöke, Dr. Kathleen Foley áttekinti a hospice és palliatív ellátás legfőbb aktuális kérdéseit nemzetközi szinten és hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban. A tanulmányban sor kerül néhány alapvető fogalom tisztázására, például a hospice és palliatív ellátás közötti különbségekre. A szerző részletes elemzést ad arról, melyek az életvégi ellátás bevezetésének és az egészségügyi rendszerbe való integrálásának nehézségei a világ egyik legfejlettebb országában.

KATHLEEN M. FOLEY (2005): The Past and Future of Palliative Care. Improving End-of-life Care. Why Has It Been So Difficult? Hasting Center Report Special Report 35 (6): S42-S46

Összefoglalás · Az orvostanhallgatók számára elkerülhetetlen a halállal való szembesülés, ami a halálfélelemmel való megküzdést is szükségessé teszi. A pre-klinikai évek során a patológia és az anatómiai gyakorlatok a halállal való szembesülés kiemelt színterei. Az, hogy miképp küzdenek meg ezekkel a tapasztalatokkal, befolyásolhatja a hallgatók szemléletét, a páciensekkel való kapcsolatukat. Jelen kutatás főképp arra irányult, hogy felfedje azokat az összefüggéseket, amelyek az empátia és a halálfélelemmel, a halállal szembesítő tapasztalatokkal való megbirkózás módja között állhat fenn. Eredményeink azt mutatják, hogy vannak olyan megküzdési minták, amelyek mind a halálfélelemmel vagy annak valamelyik összetevőjével, mind az empátia valamely összetevőjével korrelálnak, így közvetítő szerepük is lehetséges. Az eredmények alapján alkottunk egy elméleti modellt, amely szerint a tárgyiasítás és a kogníció, mint megküzdési mód, közvetítő szerepet tölthet be a halálfélelem és az empátiás törődés vagy az empátiás distressz közt.

Összefoglalás · A tanulmány az orvostanhallgatók jártasságát és hozzáállását vizsgálja az eutanázia kérdéskörében. A vizsgálat során a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának 60 hallgatóját kérdeztem meg egy 12 kérdésből álló kérdőív segítségével. A cél annak felmérése volt, hogy vajon mennyire vannak tisztában a hallgatók a témával, illetve mennyire vannak felkészülve az ezzel kapcsolatos kommunikációs és egészségügyi nehézségekre.

Módszerek: A felmérés során összesen 60 diákot kérdeztem meg, minden évfolyamról tizet: öt lányt és öt fiút. A diákok kiválasztása teljesen random módon történt az évfolyamokon belül, függetlenül a tanulmányi átlagra, vallási nézetekre, családi- illetve anyagi háttérre vagy a szülők foglalkozására. Az eredményeket 2 csoportban elemeztem (alsóbb és felsőbb évfolyamos diákok).

Eredmények: Bár a hallgatók számos információhoz jutnak a kérdéskörrel kapcsolatban, ennek ellenére nincsenek teljesen tisztában a fogalmakkal, nincsenek felkészülve ezekre a helyzetekre sem kommunikációs, sem egészségügyi, sem pedig jogi értelemben.

Következtetések: Az egyetemeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a diákok felkészültebbek legyenek a terminális állapotú, illetve egyéb súlyos betegek kezelésére, a velük való kommunikációra, illetve - betegeik és saját érdekükben - az ehhez fűződő ismeretekkel kapcsolatban.