Ph.D. az International Association for Hospice and Palliative Care (IAHPC) elnöke
1275 York Avenue 10021 New York, NY U. STATES
Pain Service Memorial Sloan Kettering Cancer Center
Összefoglalás · A Hospice és Palliatív Ellátás Nemzetközi Szövetségének (International Association for Hospice and Palliative Care, IAHPC) elnöke, Dr. Kathleen Foley áttekinti a hospice és palliatív ellátás legfőbb aktuális kérdéseit nemzetközi szinten és hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban. A tanulmányban sor kerül néhány alapvető fogalom tisztázására, például a hospice és palliatív ellátás közötti különbségekre. A szerző részletes elemzést ad arról, melyek az életvégi ellátás bevezetésének és az egészségügyi rendszerbe való integrálásának nehézségei a világ egyik legfejlettebb országában.
pszichológus
1045 Budapest, Nyár utca 103.
Fõvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelõintézet,
I. Neurorehabilitációs osztály
Ph.D. adjunktus, pszichológus
1064 Budapest, Izabella utca 46.
ELTE, PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék
Összefoglalás · Az orvostanhallgatók számára elkerülhetetlen a halállal való szembesülés, ami a halálfélelemmel való megküzdést is szükségessé teszi. A pre-klinikai évek során a patológia és az anatómiai gyakorlatok a halállal való szembesülés kiemelt színterei. Az, hogy miképp küzdenek meg ezekkel a tapasztalatokkal, befolyásolhatja a hallgatók szemléletét, a páciensekkel való kapcsolatukat. Jelen kutatás főképp arra irányult, hogy felfedje azokat az összefüggéseket, amelyek az empátia és a halálfélelemmel, a halállal szembesítő tapasztalatokkal való megbirkózás módja között állhat fenn. Eredményeink azt mutatják, hogy vannak olyan megküzdési minták, amelyek mind a halálfélelemmel vagy annak valamelyik összetevőjével, mind az empátia valamely összetevőjével korrelálnak, így közvetítő szerepük is lehetséges. Az eredmények alapján alkottunk egy elméleti modellt, amely szerint a tárgyiasítás és a kogníció, mint megküzdési mód, közvetítő szerepet tölthet be a halálfélelem és az empátiás törődés vagy az empátiás distressz közt.
Összefoglalás · A tanulmány az orvostanhallgatók jártasságát és hozzáállását vizsgálja az eutanázia kérdéskörében. A vizsgálat során a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának 60 hallgatóját kérdeztem meg egy 12 kérdésből álló kérdőív segítségével. A cél annak felmérése volt, hogy vajon mennyire vannak tisztában a hallgatók a témával, illetve mennyire vannak felkészülve az ezzel kapcsolatos kommunikációs és egészségügyi nehézségekre.
Módszerek: A felmérés során összesen 60 diákot kérdeztem meg, minden évfolyamról tizet: öt lányt és öt fiút. A diákok kiválasztása teljesen random módon történt az évfolyamokon belül, függetlenül a tanulmányi átlagra, vallási nézetekre, családi- illetve anyagi háttérre vagy a szülők foglalkozására. Az eredményeket 2 csoportban elemeztem (alsóbb és felsőbb évfolyamos diákok).
Eredmények: Bár a hallgatók számos információhoz jutnak a kérdéskörrel kapcsolatban, ennek ellenére nincsenek teljesen tisztában a fogalmakkal, nincsenek felkészülve ezekre a helyzetekre sem kommunikációs, sem egészségügyi, sem pedig jogi értelemben.
Következtetések: Az egyetemeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a diákok felkészültebbek legyenek a terminális állapotú, illetve egyéb súlyos betegek kezelésére, a velük való kommunikációra, illetve - betegeik és saját érdekükben - az ehhez fűződő ismeretekkel kapcsolatban.