Összefoglalás · Az életvégi szakaszra jellemző életminőség a súlyos betegek számára indokolatlanul alacsony, aminek hátterében - egyik fontos tényezőként - az áll, hogy a betegek nem tudják az ápolásukra vonatkozó igényeiket, szándékaikat megosztani az őket gondozókkal. Az igények nyílt kommunikálásának akadályai eredhetnek a beteg hozzáállásából, az orvos hozzáállásából vagy akár az ellátórendszer gyógyító központú beállítódásából. A betegben megfogalmazódó igények sikeres kommunikálása és érvényesülése viszont nagyban hozzájárulhat a beteg és a beteget ápolók mentális egészségének megőrzéséhez. Az ide vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintésével szeretném bemutatni az életvégi életminőségre ható tényezőket, az orvos-beteg kapcsolat fontosságát, és szeretnék ismertetni egy olyan új megközelítést (Serious Illness Care Program), amely egyszerű eszközökkel és egy rövid képzéssel biztosítja az orvosok számára az életvégi igényekről szóló beszélgetés optimális időpontjának felismerését és a beszélgetés támpontjait, illetve a betegek és családjuk számára szükséges információkat.

Összefoglalás · A tanulmány a halálról való csoportos, tematikus beszélgetés résztvevőkre gyakorolt hatását vizsgáló kutatást mutat be a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála (MFODS) segítségével. A halállal kapcsolatos tanfolyamok hatásvizsgálata eddig Magyarországon elsősorban egészségügyi dolgozók körében zajlott, így a kutatás eredménye további kitekintést nyújthat a nem egészségügyi dolgozók számára induló csoportos beszélgetés-sorozatok szükségességének megítéléséhez. A kutatásban összesen 37 vizsgálati személy vett részt két különböző időpontban tartott tematikus, csoportos beszélgetés keretén belül (16 és 21 fő, 3 férfi és 34 nő. A szakirodalmi eredményeket tükrözi a résztvevők MFODS skálán elért három legmagasabb faktorértéke: a Jelentős társak féltése, a Félelem a halottól és a Félelem a meghalás folyamatától dimenziókban. A csoportos, tematikus beszélgetésnek statisztikailag szignifikáns hatása volt. A kiinduló és a beszélgetést követő közvetlen állapothoz képest egy hónappal később felvett adatok alapján a halálfélelem nőtt. A csoportos beszélgetés során nyert kvalitatív és kvantitatív eredmények alapján elmondható, hogy a halálról való tematikus beszélgetés hatással van a halál iránti attitűdre, annak tudatos dimenzióira, így feltételezhető a halálról való nyílt kommunikáció jelentősége a mentális egészség szempontjából. A nyílt kommunikáció hozzájárulhat a tudattalan szinten, szorongásként megélt félelmek tudatosításához, majd enyhítéséhez, hogy azok az egyén számára a mindennapi élet természetes részeként legyenek jelen, ráirányítva a figyelmet a mindennapok értékeire, az élet teljességére.

Az elmúlást ki soha sem csodálta, kinek nincs egy délibábos álma,
Szegény a lelke, jaj, nagyon szegény...
Wass Albert

Összefoglalás · Van, aki minden percet csodál. És van, akinek börtön minden Földön töltött óra. Van, aki szívesen visszaidézné a régmúlt napokat. És van, aki bár él, elméjéhez nem fér hozzá sem idő, sem gondolat. Azt beszélik, aki a halálé lesz, valójában valaki emlékeiben örökké él. A demencia azonban nincs tekintettel erre. Akikre az ilyen páciensek valaha emlékeztek, örök feledésbe merülnek, ha nem hallgatjuk őket értő figyelemmel, ha a sivár halandóságtól félve rohanunk át az életen. Nap mint nap szembesülünk azzal, milyen múlékony az élet. Az elme csillogása épp oly észrevétlenül tűnik tova, noha erre csak későn ébredünk rá. Ajánljuk ezért elbeszélésünket az okosoknak és bölcseknek, akik tanulnak belőle; azoknak, akik sorstársat keresnek, de nem tudták papírra vetni a reménytelenség szűnni nem akaró valóságát; és ajánljuk azoknak is, akik sosem lankadó figyelmük pozitív megerősítésére vágynak. Hiszen minden a részletekben rejlik ...