Összefoglalás ♦ Ez az írás elsősorban gondolatébresztő céllal tekinti át a társállatveszteség, az eutanázia és az állatorvosi kiégés komplex összefüggésrendszerét, ötvözve a gyakorlati állatorvosi tapasztalatokat és hazai kutatási eredményeket. A jelenség megértéséhez Paul Gilbert együttérzés-fókuszú terápiás (CFT) modelljét hívom segítségül, amely az érzelemszabályozást három pillérre – a védekező (piros), a forráskereső (kék) és a megnyugtató (zöld) rendszerre – osztja. Az állatorvosi hivatás krónikus stresszterhelése a piros és kék rendszerek kóros túlműködését okozza, ami a zöld (megnyugtató) rendszer kiürüléséhez és kiégéshez vezethet. Ezt a modellt a gazda oldaláról tekintve, a társállatának elvesztése érzelemszabályozási összeomlást idézhet elő, amelyet a társadalmi elutasítás (jogfosztott gyász) tovább súlyosbíthat. Az eutanázia kritikus folyamatában az állatorvos és a tulajdonos idegrendszere a tükörneuronok révén folyamatos kölcsönhatásban áll. A belső erőforrásaival kapcsolódni képes állatorvos jelenléte érzelmi biztonságot nyújt a tulajdonosnak, ami pozitív hatással lehet a társállat-veszteséget követő gyászfolyamatra.