KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XXX. évfolyam

2026/1

Szemle


DR. BUSA CSILLA
DR. BUSA CSILLA

PhD., Tudományos főmunkatárs, kutató

busa.csilla@pte.hu

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar, Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék

DR. POZSGAI ÉVA
DR. POZSGAI ÉVA

PhD., Egyetemi docens, kutató

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék;
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Népegészségtani Intézet

PROF. SHEILA PAYNE
PROF. SHEILA PAYNE

Professzor emerita

Lancaster University, International Observatory on End of Life Care, Faculty of Health and Medicine, Egyesült Királyság

DR. DUNJA BEGOVIC
DR. DUNJA BEGOVIC

PhD., Kutató

Lancaster University, International Observatory on End of Life Care, Faculty of Health and Medicine, Egyesült Királyság

DR. ANDREW HARDING
DR. ANDREW HARDING

Kutató

Lancaster University, Division of Health Research, Faculty of Health and Medicine, Egyesült Királyság

DR. CSIKÓS ÁGNES
DR. CSIKÓS ÁGNES

PhD Egyetemi docens, kutató

csikos.agnes@pte.hu

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék

A palliatív szedációval kapcsolatos etikai kérdések és a morális esetmegbeszélő csoport mint módszer a palliatív ellátás kutatásában

Összefoglalás ♦ (legfontosabb üzenetek)
• A betegek autonómiájának tiszteletben tartását az egészségügyi szakemberek a palliatív szedációval kapcsolatos döntéshozatal fő elvének tartották, kutatásunk eredményei azonban arra utalnak, hogy a betegellátás gyakorlatában, egyes klinikai helyzetekben az autonómia tiszteletben tartása nem tud teljes mértékben megvalósulni.
• A palliatív szedációval kapcsolatos etikai kérdések eredményesebben kezelhetők, ha folyamatos, empatikus kommunikáció révén jó kapcsolat alakult ki a betegek, a családtagok és az egészségügyi ellátók között.
• A szakmai irányelvek és protokollok támogatást nyújthatnak az egészségügyi ellátók számára az etikai elvek alkalmazásában komplex klinikai esetekben.
• A kutatásban résztvevő egészségügyi szakemberek méltányolták a lehetőséget, hogy etikai kérdéseket vitathattak meg, és többségük támogatta a morális esetmegbeszélő csoport bevezetését és alkalmazását a klinikai gyakorlatban.