Összefoglalás · Greenberg, Pyszczynski és Solomon első, azóta már klasszikussá vált tanulmánya 1986-ban jelent meg, lényegében innentől számíthatjuk a Terror Management Theory (TMT) történetének kezdetét. Az első cikk megjelenése óta eltelt közel negyven évben a világ 26 országában összesen 1400 TMT-kutatást végeztek el az elmélet iránt elkötelezett szakemberek. Az elmélet kiindulópontja, hogy az embernek, ahogy minden élőlénynek, alapvető célja az önfenntartás, de egyedül a mi fajunk bír tudomással saját mulandóságáról, ami rettegéssel tölti el. Mivel a permanens halálszorongással lehetetlen együtt élni, ennek csökkentésére fajunk egy hármas megküzdési rendszert alkotott meg: a különféle kulturális világképekkel való azonosulást, az önbecsülés felépítését és a más emberekkel kialakított tartalmas kapcsolatok létesítését. Az alábbi írásban először áttekintjük az elmélet történetét a kezdetektől, megvizsgáljuk a magyarországi recepciót, aztán bemutatjuk a TMT elméleti alapjait, módszertanát és szerteágazó kutatásait. Röviden kitérünk a pandémiával kapcsolatos fejleményekre is, végül megemlítjük mind az elméletet ért kritikákat, mind az alternatív modelleket.

Összefoglalás · Írásomban a halálkép változását járom körbe releváns szakirodalmak tükrében, bemutatva a legfontosabb tendenciákat, amelyek e folyamatban szerepet játszottak. Philippe Ariès (1977) halállal kapcsolatos attitűdjeinek bemutatása után a 20. majd 21. századi tendenciákat tekintem át, amelyek a legmarkánsabban hozzájárultak a mai halálkép alakulásához. A pandémia a halálképünk alakulását is komolyan befolyásolta, a kórházi lezárások új helyzetet teremtettek, sok ember egyedül, magányosan, elszigetelve, búcsú nélkül halt meg. Ez a helyzet az egyének, családok, közösségek és az egészségügyi személyzet gyászfeldolgozására is hatást gyakorolt, gyakrabban vezet komplikált gyászhoz.

Összefoglalás · A pre- és perinatális időszakban bekövetkező veszteség a család egészének működését befolyásoló negatív életesemény. Hatása hosszú távon generálhat pszichopatológiai következményeket. A veszteségfeldolgozó tanácsadások, terápiás munkák különböző módszerspecifikus irányzatai elérhetők Magyarországon a pandémia korlátozásokkal terhelt időszakában is. A szülés előtti és a szülés körüli időszakot érintő gyásztámogató munka, a traumatikus események feldolgozásának fontossága egyre inkább fókuszba kerül. A veszteségben érintett családok már intézményi keretek között és magánpraxisban is több segítő lehetőséget vehetnek igénybe. Tanulmányunkban bemutatjuk a pre- és perinatális gyászból való felépülés olyan útját, melyet a Korábban Érkeztem Alapítvány munkatársaiként az Alapítvány Mentorházaiban végzünk a pandémia időszakában, valamint kiemeljük a csoportos veszteségfeldolgozó modell különböző, terápiás szempontból értékes aspektusait.