művészettörténész
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
DR. MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS (1956-2022)
Búcsúzik a szerkesztőség, hajdani és mostani egyaránt. Egy kiváló ember ment el, kolléga, barát, korunk oly kevés polihisztorainak egyike, igazi humanista tudós. Ő maga most fanyar humorával, szerénységével elmés, pikírt megjegyzéssel jutalmazná e sorokat – bárha hallanánk… Csak egy könyvtáros – definiálta magát, s valóban az volt: a KÖNYVTÁROS
Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár munkatársa, vezetője, a Múzeum, Könyvtár és Levéltár/Adattár igazgató helyettese volt 2021-ig. Latin-magyar szakon végzett az ELTE Bölcsészkarán, klasszika-filológiai tudását jeles orvostörténészként is kamatoztatta. A latin és ógörög mellett számos nyelven beszélt, fordított, forráskiadványai megkerülhetetlenek számos kultúrtörténeti témakörben, legyen az orvos- és gyógyszerészettörténet, vámpírológia szexualitástörténet, cigánykutatás, sporttörténet, thanatológia és még hosszan sorolhatnánk. Szaktudományi írásai magyar és nemzetközi elismertsége vitathatatlan, mégis igazi kedvencei azok a tanulmányai voltak, amelyek szélesebb körben is ismertté tették a nevét: a kultúr- és mentalitástörténeti érdekességek és kuriózumok tudományos-ismeretterjesztő jellegű bemutatásai. Felsorolni is képtelenség, hisz hosszú polcokat töltenének meg ezek az írások, amelyeket élvezet olvasni. A száraz tényeket utánozhatatlan stílusával, humorával úgy tudta bemutatni, életre kelteni, hogy azt is magával ragadta, aki cseppet sem konyított az efféle történeti témákhoz. Igazi szerelmese volt mindennek, ami meghökkentő, mai szemmel megmosolyogtató szellemtörténeti érdekesség, s ezeket mindenkivel megszerettette. Ragyogó szellemét, lelkének rezdüléseit szépirodalmi munkássága is dicséri. Versei, novellái, műfordításai a magyar irodalom elismert képviselői közé emelték.
Megtiszteltetés volt a Kharón alapítói, szerkesztői, szerkesztőbizottsági tagjai számára is, hogy magunk között tudhattuk. Nem csupán szerkesztőbizottsági tagként, hanem a Források rovat szerkesztőjeként, sőt szerzőként is gazdagította a folyóirat anyagát, emelte nívóját. Élveztünk társaságát, precíz, nagy odafigyeléssel végzett munkáját.
Egy nagy ember távozott most el, értékelvűsége, mindenek fölött álló gerincessége, óriási tudása és legfőképp emberi erényei miatt mindenki szerette. Hiányozni fog, hiányozni fogsz Laci! Requiescat In pace!
Horányi Ildikó
a Kharón volt főszerkesztője