KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XXVIII. évfolyam

2024/3

Tanulmány


DR. HEGEDŰS KATALIN
DR. HEGEDŰS KATALIN

PhD habil. egyetemi docens, mentálhigiénés szakember, hospice- és gyásztanácsadó

hegedus.katalin@semmelweis.hu

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

 LUKÁCS MIKLÓS
LUKÁCS MIKLÓS

okleveles ápoló, hospice szakápoló és koordinátor

lukacsmik@gmail.com

PTE KK, palliatív mobil team koordinátor,
Magyar Hospice-Palliatív Egyesület, elnökhelyettes

Hospice betegellátás 2023

Összefoglalás ♦ Magyarországon 1991 óta létezik a hospice ellátás és a társadalombiztosítás 2005 óta finanszírozza. Sajnos a Covid járvány időszaka erősen visszavetette a hospice osztályok és otthoni ellátók tevékenységét és azóta is sok nehézséggel küzdenek. Ennek eredményeként évről-évre csökken az otthoni hospice ellátók száma, pedig a súlyos betegséggel küzdő családok számára óriási segítség, ha otthon tarthatják a betegeket és ehhez megfelelő segítséget kapnak. 2023-ban a hospice otthonápolásban részesült betegek csaknem 54%-a otthon halt meg. Az intézményi ellátásban jelentősen növekedtek az esetszámok, az ágykihasználtság 15 %-kal növekedett. A hospice dolgozók elhivatottságát jelzi, hogy a nehéz munkakörülmények ellenére 2023-ban összesen 1168-an vettek részt a különböző (akkreditált és nem akkreditált) képzéseken.

 BREEN, LAUREN J.
BREEN, LAUREN J.

Centre for Social Research Edith Cowan University, Australia

 O'CONNOR, MOIRA
O'CONNOR, MOIRA

Centre for Social Research Edith Cowan University, Australia

Alapvető paradoxon a gyász szakirodalmában: kritikai megközelítés (Fordította: Csurgai Dorottya)

Összefoglalás ♦ A gyász szakirodalmának egyik alaptétele, hogy minden gyászélmény egyedi és a lefolyása számos változótól függ, mint például a haláleset körülményeitől, a gyászoló személyiségétől, az elhunyttal való kapcsolatától, a támogatás meglététől vagy hiányától, valamint a különböző szociokulturális jellemzőktől. Ezzel párhuzamosan, szinte ugyanakkora hangsúllyal jelenik meg a szakmai diskurzusban a „normál” és a „komplikált” gyász közötti határvonal definiálására való törekvés. A két, egymásnak ellentmondó megközelítés paradoxonából adódó konfliktus három területen érhető tetten leginkább a tanatológia szakirodalmában: 1. a gyászelméletek dominanciájának vitatásában, 2. a gyász medikalizálásának problematikájában és 3. a gyásztámogatás hatékonyságának kérdéskörében. E cikk három javaslatot tesz ezen ellentéteken való túllépéshez: 1. a gyászolókkal kapcsolatban álló segítők, szolgáltatók, a tágabb közösség és maguk a gyászolók korszerű és szakszerű gyászedukációja; 2. a gyászfolyamat kontextusára vonatkozó és a gyásztámogatás gyakorlatát segítő kutatások szorgalmazása; 3. a gyásztámogatás során jelenleg használt intervenciók tanulmányozása, felülvizsgálata.