KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XXVIII. évfolyam

2024/1

Tanulmány


DR. KŐMÜVES SÁNDOR
DR. KŐMÜVES SÁNDOR

egyetemi adjunktus

komuves.sandor@med.unideb.hu

Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

Lelki betegséggel diagnosztizált betegek eutanáziája Belgiumban
A Tine Nys eset

Összefoglalás ♦ Belgiumban az első eutanáziaeset, amelyben büntetőperre került sor, a lelki zavarral diagnosztizált Tine Nys esete. A lelki zavarral diagnosztizált betegek az egyik legsérülékenyebb betegcsoportot alkotják, tehát különös gondosságot igényel az eutanáziára irányuló kéréseik értelmezése. A tanulmány elsődleges perspektívája filozófiai, amennyiben a lelki probléma medikalizációjának kritikai olvasatát mutatja be egy konkrét eset ismertetésén keresztül, egy konkrét szabályozási környezet kontextusában. Az esetből levonható tanulságok lehetőséget nyújtanak arra, hogy gazdagabb értelmező keretben láthassuk a lelki zavarral diagnosztizált személyek eutanáziájának kérdését.

DR. BUSA CSILLA
DR. BUSA CSILLA

PhD., szociológus, kutató, az egészségtudományok doktora

csillabusa@gmail.com

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar, Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék

DR. FORTUNA JÁNOS
DR. FORTUNA JÁNOS

családorvos, PhD hallgató

bmwmerciaa@gmail.com

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola

DR. FRANK NÓRA
DR. FRANK NÓRA

családorvos, egyetemi oktató, PhD hallgató

drfranknora@gmail.com

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar, Alapellátási Intézet
Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola

Életvégi kommunikáció és életvégi döntések családorvosi szemszögből

Összefoglalás ♦ A súlyos, krónikus betegek gondozásában a családorvosok vesznek részt leghosszabb ideig az egészségügyi ellátórendszerben. Nemzetközi szakmai irányelvek szerint a családorvosok ideális kezdeményezői az életvégi megbeszéléseknek, ez azonban Magyarországon még nem elterjedt gyakorlat a praxisokban. 2022-ben készült felmérésünkben a hazai családorvosok az életvégi ellátással kapcsolatos kívánalmak megbeszélését családorvosi feladatnak (is) minősítették. Szinte kivétel nélkül fontosnak tartották betegeik őszinte tájékoztatását gyógyíthatatlan betegség esetén és bevonásukat a kezelési döntésekbe. Ennek ellenére a családorvosok fele vállalná fel biztosan az életvégi megbeszéléseket a saját praxisában. Az életvégi megbeszélést biztosan felvállaló családorvosok kevésbé érezték kényelmetlennek a halál, haldoklás témáját és felkészültebbnek érezték magukat az életvégi kérdések megbeszélésére.