Összefoglalás ♦ A tanulmányban bemutatott kutatásunk célja szenvedélybeteg családban nevelkedő gyermekek veszteségélményeinek feltárása, az alkoholbeteg szülő mellett nevelkedés következményeinek, valamint a szülő halálát követő gyászfolyamat tapasztalatának a vizsgálata. Empirikus kutatásunkban olyan magyar személyek írásos beszámolóit elemezzük kvalitatív pszichológiai módszerrel, akiknek szülei érintettek voltak az alkoholbetegségben, egyik vagy mindkét szülőjük elhunyt és a haláleset óta legalább két év eltelt. Összesen 78 írásos beszámoló elemzését végeztük a tematikus analízis módszerével, amely alapján a tanulmányban olvasható eredmények bontakoztak ki. Kutatásunk megerősíti a szenvedélybeteg családokban nevelkedő gyermekek minél korábbi elérésének, segítésének, valamint a szülő elvesztését követő gyászfolyamatban történő kísérésének fontosságát.

Összefoglalás ♦ Hazánkban a közelmúltban újra a közéleti vita középpontjába kerültek az életvégi döntések Karsai Dániel ügye kapcsán. Karsai 2023 nyarán fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához az öngyilkosságban közreműködés hazai szabályozásával szemben. A Bíróság 2024. június 13-án hozta meg döntését Karsai Magyarország elleni ügyében. Az ügy egyik fő kérdése az volt, hogy Magyarország megsérti-e az önrendelkezéshez való jogot az által, hogy a hazai szabályzás az öngyilkosságban való közreműködés általános tilalmát valósítja meg. A másik pedig az, hogy sérti-e a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, hogy az olyan betegségben szenvedők számára, akiknek a betegség jellege miatt nem áll rendelkezésre életfenntartó kezelés, a jogi szabályozás nem biztosítja a halál meggyorsításának lehetőségét, míg az életfenntartó kezelésre szoruló halálos betegek számára ez lehetőség a jog által biztosított. Jelen munka az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének és érvelésének bemutatására vállalkozik.

Összefoglalás ♦ Jelen tanulmány a kiberthanatológia feltörekvő területét vizsgálja, amely a halál, a gyász és a digitális technológiák metszéspontjait kutatja. A digitális halhatatlanságra – az emberi identitás egyes aspektusainak mesterséges intelligencia, virtuális valóság és emlékfeltöltés révén történő megőrzésére és szimulálására – összpontosítva a tanulmány azt vizsgálja, hogyan kérdőjelezik meg ezek az innovációk a halandóság és a gyász hagyományos értelmezéseit. Locke, Heidegger és Kierkegaard gondolati kereteire támaszkodva kritikai elemzést nyújt a halálon túli identitás megőrzésének egzisztenciális és etikai vonatkozásairól.
A tanulmány etikai kérdéseket is érint, például az autonómiát, a magánélet védelmét és a gyász árucikké tételét. Az emlékfeltöltő technológiák kapcsolódnak John Locke személyes identitás elméletéhez, amely az önazonosságot az emlékek folytonosságával köti össze; bár a digitális platformok célja ennek a folytonosságnak a megőrzése, kérdéseket vetnek fel a digitálisan újrateremtett identitások hitelességéről, különösen akkor, ha hiányzik a létező tudatosság.
A tanulmány kiemeli továbbá a halál elfogadását elkerülő digitális interakciók pszichológiai szempontból káros hatásait. Megvizsgálja, hogyan zavarhatja meg a gyász normális lezajlását a digitális emlékekhez való túlzott ragaszkodás, ami komplikációkhoz, például elhúzódó, komplikált gyászhoz vagy egzisztenciális disszonanciához vezethet.
A filozófiai elemzést etikai vizsgálattal ötvözve a tanulmány átfogó képet kíván nyújtani arról, hogyan alakítja át a digitális halhatatlanság az emberek halandósággal, identitással és emlékezettel való kapcsolatát. Óvatosságra int a technológiai innováció és az etikai felelősség egyensúlyának megteremtése érdekében, szorgalmazva az informált használatot, az átlátható beleegyezési kereteket és a kulturálisan érzékeny alkalmazásokat. Ez a megközelítés biztosíthatja, hogy a digitális eszközök tiszteletben tartják az emberi gyász komplexitását, miközben megőrzik az elhunytak méltóságát.