A Kharón 2025/1-es számát a halál és képzőművészet témájának szenteljük. Ez a harmadik tematikus számunk a Halál az irodalomban, illetve a Halál a filmművészetben című összeállítások után. E témákról online tanulmányköteteket is megjelentettünk. Felhívásunkra ezúttal nem kaptunk annyi írást, amellyel megtölthetnénk egy kötetet. Három egyaránt izgalmas, de különböző szemléletű, stílusú tanulmányt közlünk jelen számunkban.
Gerevich József a téma irodalmi és zenei vonatkozásaival összefüggésben tárgyalja a halál, haldoklás képzőművészeti megjelenését és rámutat, hogy az utóbbi évtizedekben felbukkantak olyan kortárs képzőművészek, akik életük egy alkotói periódusát vagy egész életüket a halál ábrázolásának szentelik, ezáltal halál-pozitív művészetet hoznak létre. Ezek fontos előzményeként tekint Gerevich Arnold Böcklinre.
Körösvölgyi Zoltán tanulmányában Alberto Burri Il Grande Cretto (A nagy repedés) című művéből indul ki, de vizsgálja Jovánovics György kültéri plasztikáját, illetve Hans Holbein és Ferdinand Hodler festészeti alkotásait is. Körösvölgyi ezeket a műveket mint az aktív és közvetlen befogadói részvétel megteremtésére tett kísérleteket tárgyalja.
Busku Szilvia a 20. századi filozófia nagyhatású alakja, Martin Heidegger művészetértelmezésének néhány aspektusáról ír A műalkotás eredete című híres szöveg alapján. Busku bemutatja, miként értelmezi Heidegger Vincent van Gogh Egy pár cipő című festményét, továbbá Fredric Jameson amerikai filozófus és irodalomkritikus a téma kapcsán megfogalmazott gondolatait is ismerteti.
Jó olvasást kívánunk!
Dr. Barcsi Tamás
szerkesztő