Rászakadt a magány az emberekre, hirtelen sok lett a szabadidő, mégis rendkívül kevés a kimozdulási lehetőség. Persze az élet megy tovább, ki kell menni a „kisházba”. Ilyenkor ugyanúgy, mint mindig (a szerző fordulatával élve): szeretőjétől búcsúzkodik a férfi, büntet a parkolóőr, a virágláda is üres, ültetésért kiált, tavasz van. Ahogy Háy rávilágít a helyzet groteszk magyarázatára: állástalan lett még a pincér is, hiszen ilyekor nem tanácsos kimenni. Milyenkor? – teszi fel a kérdést joggal az olvasó.

Olyankor, amikor karantén van, bezárt-lezárt az ország; otthon maradt mindenki, pizsamában, saját konyhaasztalánál tanult az iskolás, bezárkózva a kisszobába „meetingelt” apu, otthon írt az író, pizsamában. S közben kérdések sora, mint például: ’Apu, ültetsz majd virágot a teraszra Te is?’. E ponton támad olyan érzése az olvasónak, hogy a ’majd Te is…’-szerkezet óhajtja a visszautalást, vagy a megváltozott helyzet magyarázatát, kérdéseket ébreszt bennünk olvasókban. ’Miért, aki eddig ültetett, most már nem fog?’

Tabudöntő, érzékeny témát tárgyaló kötetet vehet kézbe, aki A halál életkérdés c. kötetet választja a könyvesboltok polcáról, hiszen a méltóságban meghalás, az emberi élet végességével kapcsolatos elkerülhetetlen kérdésekre keresi a választ. Teszi e kötet mindezt laikus kérdezői attitűddel, s ad ezekre értő és érzékeny választ a közel 20 éve a hospice ellátásban haldoklókat segítő szakpszichológus, Biró Eszter.

Ahogyan minden család egyedi történetet tudhat magáénak, úgy a végstádiumú betegséggel küzdő emberek halálának körülménye, módja és hogyanja is hasonlóan differenciált. A békés, szép halál lehetőségének etikai, orvosi és pszichológiai aspektusai már megjelentek Hegedűs Katalin Létezik-e jó halál? (2017) c. kötetében. A felmerülő kérdések sorának Zelena András Orvosi Hetilapban megjelent tanulmánya szerint „számos oka van: a haldokló és/vagy családjának hárító magatartása, azon társadalmi tabuk, melyeknek több oka lehet: „stigmák, amelyek az elmúlással és haldoklóval, s mi több, a gyászolókkal is kapcsolatosak.” (Zelena A, 2017)

A halál életkérdés kötetben a Magyar Hospice Alapítvány mindennapjainak széles körben való ismertetése, a szakpszichológus és az ellátó team munkájának, feladatainak közkinccsé tétele kiváló eszköz a laikus érdeklődők kérdésének megválaszolására. Ezen kérdések között merül fel a testi tünetek csillapítására, palliációjára irányuló feladatok részletgazdag bemutatása is. Ezt a komplex egészségügyi ellátást egészíti ki a testi-lelki ellátás, a lehető legméltóságteljesebb utolsó időszak megteremtése mind a beteg, mind hozzátartozói számára. Bérczes Tibor író-műfordító őszinte és szívbe markoló kontextusba helyezve teszi fel kérdéseit. A halál és gyász, a hospice fókuszán kívül sok más olyan kérdést is felvet, amelyet mind a terminális állapotú beteg, mind az ő hozzátartozói feltehetnek. A kötetben rendkívüli hangsúly helyeződik az emberi oldal megvilágításra, az értő és őszinte kommunikáció ismertetésére.

A kötet olvasói számára Biró Eszter szavaiból felsejlik a bizonyosság, miszerint „három lábon” áll a hospice ellátás, amelynek elemei: a beteg, a hozzátartozó és az ellátó team közötti nyitott kommunikáció. Egy optimálisabb életvégi szakasz lezárásához vezethet mindez, így válik a tabu nyitott kérdéssé mind a beteg, mind hozzátartozói számára.

A végstádiumú beteg esetében a hospice-ban nem az élettartam meghosszabbítására való törekvés az alapvető cél, hanem a mindennapok könnyebbé tétele. A megmásíthatatlan tény, miszerint szerettünkön már nem segíthetünk, hamarosan elhagy bennünket, sokakban magányos gondolatokat ébreszt. ’Mennyi ideje van még hátra a szerettemnek?’ summázza a hozzátartozói kérdést Biró Eszter, és értő válaszaival próbál könnyíteni a hozzátartozó szenvedésén is. A szakpszichológus anonim történeteiből megismerhetjük az emberi gondviselés határtalanságát, valamint az elkerülhetetlen valóságát múlandó létünknek. Nehéz, könnyekkel terhelt olvasmány vár a kedves olvasóra, azonban a kételyek és kérdések megválaszolása örömmel tölt majd el mindenkit, aki úgy dönt, kezébe veszi e kötetet.

Irodalom:
Hegedűs K. (2017) Létezik-e jó halál? Budapest, Oriold és Társai Kiadó
Zelena A. (2017): A komplikált gyász felismerése az orvos szemszögéből. Orvosi Hetilap 158 (36): 1426-1431.

Karagits Kíra egyetemi hallgató
BGE KKK Társadalomtudományi Intézet
kkaragits@gmail.com