Márpedig és voltaképpen semmi sem triviálisabb vagy őszintétlenebb
filozófiailag annál, mint a halálról a meghalás nélkül gondolkodni.

Összefoglalás · Jelen tanulmány az élet végének egy speciális kontextusát mutatja be. Megpróbál választ adni azokra a kérdésekre, amelyek valószínűleg mindannyiunk sajátjai: milyen viszonyban lehet az ember a meghalással; a közelgő saját, illetve a fontos másik meghalásával. A haldoklás, mint szubjektív tapasztalat, nem csak a haldokló, de a közvetlen hozzátartozók számára is életük legszemélyesebb élményei közé tartozik. Felmerül a kérdés, hogy ennek a mélyen szubjektív élményvilágnak a feltárása során a pszichológia vagy a filozófia, esetleg a kettő együttes kontextusában érdemes-e gondolkodni. Tanulmányomban interpretatív fenomenológiai analízissel vizsgált kutatási eredményeket mutatok be, a pszichológia keresztmetszetében tárgyalva.

Összefoglalás · A tanulmány két részletben mutatja be a 2017-ben a Kharónban is megjelent hatásvizsgálat következő lépéseként megvalósult kutatást, amelynek célja az élet értelmének, a megküzdési potenciál és a halálfélelem összefüggéseinek feltárása. Ezen szakaszban az Élet Értelme Kérdőív (MLQ), a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (PIK), illetve a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála (MFODS) felhasználásával vizsgáltuk az összefüggéseket, összesen 249 fős mintán (39 férfi, 210 nő). Szignifikáns összefüggést találtunk a halálfélelem és egyes faktorai, valamint az élet értelmének megélése (MLQ-P) és az élet értelmének keresése (MLQ-S) alskála között. Kiugró értékeket találtunk a csoportosító változók mentén, amelyek szakmailag izgalmas diszkussziót vetnek fel, egyben reflektálnak a halálról és ezen keresztül az élet értelméről való beszélgetések, programok során szerzett gyakorlati tapasztalatokra, valamint hozzájárulnak a tematika, a fókusz további finomításához.