KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XXIV. évfolyam

2020/2

Tanulmány


 PENZ ORSOLYA KATALIN
PENZ ORSOLYA KATALIN

angol-latin szakos középiskolai tanár

openz1972@gmail.com

Megtörni a fájdalmas csendet. Amire a koronavírus tanít

... a halál az egyetlen kikerülhetetlen valóság, ha elfordulunk tőle, vad lesz és félelmetes.
Korunk halála vad és fekete, félelmünkben tagadjuk meg, mert elvesztettük az értelmét.
Megpróbálunk nem törődni vele, mintha akkor nem létezne.

Polcz Alaine

Összefoglalás · A közelmúltban elharapózott koronavírus járvány és annak súlyos egyéni és társadalmi következményei mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nagy kérdés, hogy a járvány miatt elszenvedett veszteségek (halálesetek, munkahelyek elveszítése, kapcsolati háló szétesése, jelentős események törlése, az iskolaév korai befejezése) hosszú távon milyen hatással lesznek a 21. századi emberre és társadalomra, hiszen nagyon kevesen leszünk majd, akitől a koronavírus nem vett el valamit. Megtanít-e a közös veszteségérzet minket arra, hogy szorongás és szégyenérzet nélkül hangot adjunk fájdalmunknak, megtanít-e arra, hogy elvárások és ítélkezés nélkül forduljunk a gyászolók felé?

DR. ZSÁK ÉVA
DR. ZSÁK ÉVA

PhD társadalomkutató

zse1976@gmail.com

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

Etikai kérdések a perinatális palliatív ellátásban

Összefoglalás · A peri- és neonatális ellátás magas színvonala lehetővé teszi, hogy a komplex fejlődési rendellenességekkel születendő vagy született gyermekek az igényeiknek megfelelő gyógyításban részesüljenek és életminőségük, életkilátásaik jelentősen javuljanak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a gyógyításhoz kapcsolódó etikai dilemmák száma is megnőtt, amelyek a pre-, peri- és posztnatális időszakot érintik, de akár azokon túl is mutatnak következményeikben. Az időszak megkülönböztetett az egészségügyi ellátásban, amennyiben szülők és orvosok hoznak döntéseket a születendő vagy épp megszületett gyermek életéről, gyógykezeléséről. A genetikai szűrések eljárásmódja, a felismert fejlődési rendellenességek és ezek ismeretében a várandósság művi befejezésének lehetősége jelzik a prenatális szakasz etikai feladatait. A születés környékén a fókusz a koraszülött státusz „szürke zónájá”-ra esik, előtérbe hozva az aktív gyógykezelés és a palliatív ellátás választását, a „jó halál” kérdését, valamint a döntéshozatali jogosultságot. A magzat, újszülött morális státusza, a szülői autoritás és a szakemberek által elszenvedett morális distressz a teljes perinatális időszakra jellemző etikai nehézségek. A perinatális palliatív ellátás, amely Magyarországon még nem nagymértékben elterjedt gyakorlat, az említett etikai feltételek mentén biztosítja az individuális, személyre szabott megoldásokat az egyéni körülmények gondos mérlegelésével.

DR. NEMES LÁSZLÓ
DR. NEMES LÁSZLÓ

filozófus, bioetikus

nemeslal@hotmail.com

Semmelweis Egyetem
Magatartástudományi Intézet

Türelemmel viselt, hosszú betegség

Erények az élet végén

Összefoglalás · A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a bioetikán belül vagy azon kívül kidolgozhatunk-e olyan etikai elméletet és gyakorlatot, amely a haldokló betegek számára kínál segítséget jellemük és erényeik fejlesztéséhez. Az antik erényetika, az Ars moriendi középkori keresztény hagyománya, valamint a mai etikai és teológiai irodalom alapján tekintem át az életvégi helyzetekben leggyakrabban megjelenő erényeket, illetve azok szerepét az élet lezárásában. Azt állítom, hogy a mai viszonyok között is érdemes életben tartani az erények e felfogását, illetve kiegészíteni ezzel a mai bioetika megközelítését.