KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XXIII. évfolyam

2019/4

Tanulmány

 BÉKÉSI TÍMEA
BÉKÉSI TÍMEA

addiktológiai konzultáns, gyászcsoportvezető, metamorphoses meseterapeuta

bekesitimea@gmail.com

Függőségek és veszteségek

A hagyományos kultúra hiánya a szenvedélybetegségek hátterében, különös tekintettel a feldolgozatlan veszteségekre

Összefoglalás · Minden ember hasonló krízisekkel találja magát szemben élete során. Az, hogy a megküzdéshez milyen eszköztárral rendelkezik, függ a személyiségétől, az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezettől, kapcsolatai minőségétől, a társadalom állapotától is. Ilyen normatív krízis életünkben a veszteség, a gyász megélése. Munkámban – amelyet szenvedélybeteg családok tagjaival, illetve gyászolókkal végzek - számtalan példát találok erre nap mint nap. A sok egyéni, családi és társadalmi pszichotrauma, a generációkon át továbbadott, fel nem dolgozott veszteségek sora, illetve ezek hatása a szenvedélybetegek magas arányára kirajzolódik a családokkal való rendszerszemléletű munkában. Tanulmányomban egyéni, családi és tágabb környezeti szinten áttekintem a függőség irányába ható okokat, kockázati tényezőket, amelyek a problémás szerhasználat kialakulása mögött meghúzódnak. Szó lesz a mélypont eléréséhez vezető és a felépülést kísérő szükséges és lehetséges veszteségekről, amelyekkel fontos foglalkozni a segítő munka során. Végül pedig bemutatok egy, a segítő munkát gazdagító, a hagyományos kultúrából merítő lehetőséget, amely kiválóan adaptálható jelen korunkban is.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 PETHE OTILIA
PETHE OTILIA

orvostanhallgató

otey95@gmail.com

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar

 TUZA ERIKA
TUZA ERIKA

terápiás kutyafelvezető

erikatuza@gmail.com

Doktor Mancsok Állatasszisztált terápiás Alapítvány

DR. ZANA ÁGNES
DR. ZANA ÁGNES

egyetemi adjunktus

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

Az állatasszisztált intervenció gyakorlati alkalmazásának hatásai és lehetőségei a palliatív ellátásban

Összefoglalás · Az állatasszisztált intervenció (AAI) az életvégi ellátásban is alkalmazható komplementer terápiás módszer. Jelen kutatás fókuszában a terápiás kutyák állnak. Az AAI-nak a palliációban alkalmazott lehetőségein és a betegekre gyakorolt hatásain túl a hozzátartozókra és az egészségügyi team tagjaira gyakorolt impulzusokat is vizsgáltuk. A vizsgálat keretében a Magyar Hospice Alapítvány Kenyeres utcai intézményében, a Tábitha Gyermekhospice Házban és a Dél-pesti Centrumkórház hospice részlegén végeztünk orvosi antropológiai terepmunkát 2016 november és 2019 április között. Eredményeink szerint a speciális helyzetekben a terápiás kutya mint kommunikációs jégtörő funkcionál. Az életvégi ellátásban alkalmazott AAI pozitív érzelmi többlettel tölti meg a látogatási időt, szorongásoldó és aktivizáló hatása van. A passzív, nehezen kommunikáló betegeknek segít a megnyílásban, életmérleg készítésben, kapcsolódásban. A kutatásunk során fontos tapasztalat volt az állatasszisztált intervenció pozitív hatása a hospice-ban dolgozók mentális jóllétére is.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


DR. KRÉKITS JÓZSEF
DR. KRÉKITS JÓZSEF

pszichiáter és pszichoterapeuta szakorvos

krekitsj@gmail.com

Lélekszínvonal Kft, magánpraxis

Öncsonkítás vagy önkiteljesítés?

A véghez viszonyuló lét Ibsen Peer Gynt című drámájában

Összefoglalás · Esszétanulmányomban Henrik Ibsen Peer Gynt című drámája alapján szeretném bemutatni azt az egzisztenciális pszichológiai jelenséget, hogy mit is jelent a döntés, a választás, az elköteleződés egy ember életében, és hogyan illeszkedik ez életútjába, sorsába. A műben többször elhangzik a légy önmagad! felszólítás, mely jelzi a dráma filozófiai hátterét. A főszereplő életútjának elemzése során felhasználom Martin Heidegger halál-felé-tartó-lét, önmaga-lét és akárki-önmaga fogalmát, ennek fényében mutatok be két reciprok életsorsot, melyeket Ibsen jelzett drámájában leírt. Egyúttal két másik alkotó életutat is bemutatok érintőlegesen, ez pedig a filozófus Søren Kierkegaard és Henrik Ibsen, az író, mivel kimutatható a filozófus hatása az íróra. Ugyanakkor Ibsen szembesíti a filozófiát az élettel, ezáltal rámutat a kierkegaardi filozófia hiányosságaira is. Heidegger továbbviszi Kierkegaard gondolatait és részben meg is válaszolja a bennük felmerülő kérdéseket. A heideggeri gondolatokból kinőtt dasein-analitikus pszichoterápiának a mentálhigiéné szempontjaival kell szembesítenie a filozófiát.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!