KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XVI. évfolyam

2012/3

Tanulmány

 MAKAI NÓRA CSILLA
MAKAI NÓRA CSILLA

makai.nora@gmail.com

1044 Budapest, Székesdûlõ sor 25.

(30) 900-4017

ELTE PPK, pszichológia MA

A normál és komplikált gyászhoz kötődő viselkedésformák, valamint a támogató lehetőségek megítélése

Összefoglalás · Jelen kutatás célja kvalitatív és kvantitatív módszereket alkalmazva feltárni, hogy milyen konkrét viselkedésformákat tekintenek az emberek elfogadhatónak, illetve elfogadhatatlannak gyász idején, valamint azt, hogy milyen támogatási formákat vennének igénybe ilyen esetben. A kutatás továbbá vizsgálja a vallásosság és a gyásszal való gyakori találkozás hatását e megítélésekre, a viselkedésformák változatosságával szembeni elutasítás vagy elfogadás mértékét. Az eredmények bemutatják a különböző szakirodalmi források alapján gyűjtött, gyásszal kapcsolatos viselkedésformák, illetve a lehetséges támogatási módok megítélését.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


DR. BOGA BÁLINT
DR. BOGA BÁLINT

belgyógyász, geriáter, klinikai onkológus főorvos

bboga_md@freemail.hu

Magyar Hospice Alapítvány

Az idős ember és a halál árnyéka

(Esszé)

Az esszé próbálkozás, az esszé kísérlet. Valami a cél és az eszköz között.
Nem a tökély, hanem a hozzá vezető út öröme.

(Szilágyi Júlia: Lehet-e esszét tanítani?)

Talán este van. Talán alkonyat.
Egy biztos: későre jár.

(Pilinszky János: Végkifejlet)

Összefoglalás · Az idős ember számára – akkor is, ha egészséges – egyértelművé válik, hogy élete nagyobbik fele, esetleg legnagyobb része elmúlt, így közelebb van földi léte végéhez, a halálhoz, mint fiatalabb éveiben. A szubjektív megélés elemzésénél öt időtényezőt, ezek mennyiségi és minőségi egymásra hatását kell vizsgálni. Az időtényezők két időpontot és három időszakaszt foglalnak magukba: az idős személy adott életidőpontját és a halál bizonytalan, virtuális, lebegő időpontját, valamint az eltelt életidőt, a halálig hátralevő és a halál utáni, kiterjedésében behatárolhatatlan időszakot. Az elmúlt életszakasz minősége, a kialakult életelégedettség mértéke hat a halál tényéhez való viszonyra és a még megélhető élettartam életvitelére, a további szándékokra. A halál utáni szakaszra vonatkozó gondolkodást részben a túlvilági élet vagy a transzcendencia bizonyos fokú elfogadása, részben az életből származó, itt maradó materiális és szellemi hagyaték feltételezett utóélete (szimbolikus halhatatlanság) határozza meg. A múlt, jelen, jövő sajátos kapcsolatrendszerben jelenik meg.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!