KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XVII. évfolyam

2013/3-4

Tanulmány


 HÜBNER ANDREA
HÜBNER ANDREA

művelődéstörténész, irodalomtörténész

hubnerandrea05@gmail.com

BGF és ELTE

A holttest mint emlékhely: elméleti kísérlet Jeremy Bentham auto-icon-ja kapcsán

Összefoglalás · Jelen tanulmány az Én versus Test határainak vizsgálatát kísérli meg művelődéstörténeti illetve kultúrantropológiai megközelítésben, interdiszciplináris keretben. Implantátumot kapott betegeknél gyakran előfordul az eltávolított testrész (pl. csípőcsont) okán felmerülő szorongás. Felmerül a kérdés, hogy az eltávolított testrészeink mennyiben tartoznak én-tudatunk teljességéhez, továbbá, hogy halálunk esetén milyen mértékben jelöli (egykori?) énünket a holttest. Ki az Én az élő test határain kívül? Hogyan viszonyul a bomló anyag a test határai által is meghatározható személyhez pl. a kegyelet tekintetében? Mire irányul a kegyelet és mit jelent? Mi az Én és a kegyelet kapcsolata? Az ereklyekultusz bonyolult vonatkozásait is érintve, Pierre Nora ’lieux de mémoire’ fogalmának felhasználásával felvetjük a gondolatot, hogy a test, a holttest is lehet emlékhely, az Én emlékhelye, nem csak a sír. A probléma akkor érhető tetten, amikor a holttest kikerül a sír kontextusából, és más térbe, ha nem is feltétlenül szakrális közegbe kerül. Példáink XIX-XX. századiak, de - mivel a test és a halál kérdései, a halottak megfelelő kezelése, illetve a halál mibenlétének problémái visszavezetnek a kereszténység olyan alapkérdéseihez, mint a test feltámadásának dilemmája (Bynum, 1995:17) vagy a szentek ereklyéi - kérdésfeltevéseinkkel vissza kell nyúlnunk a középkorhoz, illetve a Bibliához.

 DEÁK ÁGNES ZSUZSANNA
DEÁK ÁGNES ZSUZSANNA

hatodéves orvostanhallgató

agnes.zsuzsanna@freemail.hu

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

A haldokló beteggel való kommunikáció nehézségei

Összefoglalás · Súlyos betegségben szenvedő embertársaink érzelmi támogatást igényelnek. Tanulmányom célja, hogy a haldoklást jellemző lelki folyamaton keresztül bemutassam, hogyan támogathatjuk a haldokló betegeket lelki megküzdésükben, figyelemmel a haldokló beteggel való orvosi kommunikációra is. A haldokló betegekkel folytatott kommunikációban nagy tapasztalattal rendelkező szakemberekkel készítettem interjút: Dr. Borbényi Erikával, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Onkológiai Részlegének főorvosával, aki a hospice ellátásban is gyakorlatot szerzett; dr. Muszbek Katalinnal, a Magyar Hospice Alapítvány orvos igazgatójával; dr. Biró Eszterrel, az ELTE Affektív Pszichológia Tanszék és a Magyar Hospice Alapítvány tanácsadó szakpszichológusával; valamint Balogh Gyöngyivel, a budapesti Korányi Kórház Polcz Alaine Hospice-Palliatív Osztályának mentálhigiénikus munkatársával.

A bemutatott esetekben szereplő betegek megtiszteltek a bizalmukkal. A betegek többségével a Magyar Hospice Alapítvány önkéntes segítőjeként kerültem kapcsolatba, néhány beteg pedig közeli ismerősöm.