pedagógus, technikai munkatárs
Észak-Pesti Tankerületi Központ, Arany János Általános Iskola
Összefoglalás · Mindannyian átéltük már, hogy egy társadalmi közeg képmutató: miközben elvárásait az egyénnel szemben érvényesíti, tudja, hogy számon kérő tagjai is normaszegők. Milyen hatással lehet ez a fájdalomból, veszteségélményekből felépülni, gyógyulni vágyó, megfelelni igyekvő lélekre? Miért válhat kirekesztetté maga a normakövető?
Németh Lászlót kislányának halála és rokonságának gyászélményei is írásra ösztönözték. Művében (1930-1935) az anya görcsös gyászba kapaszkodását a közösség szerepelvárásai és a megbántott önérzet is provokálja. Ha a szociokulturális környezet támogatása nem megfelelő, a személyiség fejlődése tévutakra jut.
tanácsadó szakpszichológus
Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar,
Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály
s akarsz, akarsz-e játszani halált?
Összefoglalás · A tanulmányban bemutatott vizsgálat célja, hogy felmérje: milyen mértékű halálszorongással küzdenek az óvodás gyermekek szülei, ez miként befolyásolja a halál mint téma megjelenését a gyermekekkel való kommunikációban, és közvetve hogyan hat a gyermekek halállal kapcsolatos viszonyára. Az eredmények azt mutatják, hogy 3 éves kortól a gyermekek egyre intenzívebben érdeklődnek az elmúlás témája iránt, és 4 éves kor felett többségük spontán kérdéseket fogalmaz meg szülei felé ezzel kapcsolatosan. A szülők halál iránti attitűdje (halálszorongása) befolyásolja, hogy a téma mennyire jelenik meg a szülő-gyermek beszélgetésekben, illetve a halálfogalom mely aspektusai kerülnek szóba e beszélgetések során. A szülők személyes halálfantáziái gyakran tartalmaznak olyan elemeket - fiziológiai, kognitív funkciók fennmaradása, végleges szeparáció megkérdőjelezése, remény az elkerülhetőségben -, amelyeket a gyermeki halálértelmezések sajátjainak tartunk. A szülőktől kapott halálmagyarázatok gyakran implikálják a pszichológiai funkciók továbbélését, amely a gyermeki értelmezésekben is megjelenik.