Összefoglalás · A tanulmány célja azoknak az etikai kérdéseknek a vizsgálata, amelyek a palliatív/terminális szedáció (P/TSZ) kapcsán felmerülnek a szakirodalomban: a szándék problémája, a kettős hatás elmélete, az eutanázia és a szedáció közötti különbség. Ezen túl olyan témákra is kitér, mint a test filozófiája, érzékelése, az etikai-egzisztenciális kérdések dimenziója, valamint az élet végét érintő választások etikai kommunikációja. Az elemzés az európai kulturális kontextus keretein belül történik.

Összefoglalás · Írásomban egy 591 fős kérdőíves kutatás néhány fontosabb eredményéről számolok be, amit a budapesti egyetemek és főiskolák gazdasági, műszaki és humán típusú képzéseiben résztvevő hallgatók körében végeztem. Elsősorban a halálhoz, haldokláshoz való viszonyulásra, valamint a hospice ellátással, szervezettel kapcsolatos ismereteikre, továbbá - a mélyebb okok és összefüggések feltárása érdekében - a hallgatók értékrendjére kérdeztem rá. Érdekelt, mint vélekednek a fiatalok a súlyos beteg családtag alapvető igényeiről, és milyen felelősséget éreznek a haldoklók szükségleteinek kielégítése terén. Mit gondolnak arról, ha a beteg nem a kórházban, hanem otthon, szerettei körében szeretné élete utolsó szakaszát tölteni; hogyan vélekednek a haldoklónak az emberi méltósághoz való jogáról? Elemzéseim megerősítik, hogy a hallgatók viszonya a halálhoz, a haldokláshoz ellentmondásos, bizonytalan, a hospice ellátással kapcsolatos ismereteik gyakran hiányosak. A megkérdezett egyetemi és főiskolai hallgatóknak csak kevesebb, mint egynegyede hallott a hospice-ról - de vannak pozitívan értékelhető tények is: a fiatalok fele a haldokló számára a legmegfelelőbb helynek az otthoni, családi környezetet tartja, és kétharmaduk kiemelkedően fontosnak tartja a család jelenlétét és támogatását a beteg utolsó heteiben.