filozófus, bioetikus
Semmelweis Egyetem
Magatartástudományi Intézet
Filozofálni annyi, mint felkészülni a halálra
Összefoglalás · Az emberek életében gyakran merülnek fel filozófiai jellegű kérdések. Az élet végességének tudatosulásával ezek a filozófiai szempontok különösen élesen jelennek meg. A halál a filozófia egyik örök problémája. Amellett érvelek, hogy életünk nagy kérdéseinek filozófiai átvizsgálása az ember alapvető szükséglete. Ennek a gyakran nem egészen tudatosult igénynek a vonatkozásában beszélhetünk akár egyfajta filozófiai életminőségről is. A filozófiai életminőség a komplex egészségügyi ellátásban, különösen az életvégi ellátásban is fontos szempontként jelenhet meg. Az emberek filozófiai gondolkodásának elősegítését illető lehetőség a szakképzett filozófussal való egyéni vagy csoportos beszélgetés, tehát a filozófiai praxis különböző formái. Írásomban a filozófiai praxis életvégi helyzetekben való alkalmazási lehetőségeit tekintem át. Röviden összefoglalom a filozófiai gondolkodás és beszélgetés sajátos jellemzőit, majd bemutatok egy olyan kísérletet, ami egy workshop keretében, a halálról való csoportos filozófiai beszélgetés alapelveinek érvényesítésére történt a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület Zalaegerszegen tartott XI. Országos Kongresszusán.
PhD habil. egyetemi docens, mentálhigiénés szakember, hospice- és gyásztanácsadó
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet
mentálhigiénés szakember, titkár
1089 Budapest, Orczy út 6.
Magyar Hospice-Palliatív Egyesület
Összefoglalás · Tanulmányunkban általános áttekintést kívánunk adni a magyarországi hospice ellátás jelenlegi helyzetéről azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet az eredményekre, hiányosságokra és ezzel segítsük a hospice ellátás további fejlődését. Az 2013-as statisztikai adatok már csaknem 90 hospice ellátó tevékenységére terjednek ki. Jelentős eredménynek tekinthető a szolgálatok számának növekedése, viszont a palliatív ágyak alacsony száma (egyharmada a WHO által előírt palliatív ágyak számának) és az országban tapasztalható területi egyenlőtlenségek még mindig jelentős problémaként jelentkeznek. A végstádiumú daganatos betegek negyede jut csak palliatív ellátáshoz - akkor, amikor mintegy 80%-ának lenne rá szüksége. Az otthoni hospice ellátásban a gyógyszerelés, palliatív terápia - tehát a palliatív orvosi tevékenység alacsony: 10% alatt van, és ugyanígy a valódi team munkát is tükröző mentálhigiénés, szociális, fizoterápiás kezelés vagy diétás gondozás is csak néhány százalékot tesz ki. A 2013-ban elfogadott EMMI rendelet a palliatív orvosi licence-ről és a rezidensek számára már második éve kötelező 40 órás palliatív továbbképzés remélhetően javít az orvosi szemléleten, ami kihathat a valódi team-munka alakulására is. A magyarországi hospice ellátás rendszeres statisztikai áttekintése és az eredmények minél szélesebb körben történő közzététele segítséget nyújthat a hospice-szal kapcsolatos tájékozatlanság, tabuk és tévhitek lebontásához is.