KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XIX. évfolyam

2015/1-2

Tanulmány


 VINCZE ZOLTÁN
VINCZE ZOLTÁN

orvostanhallgató

z-vincze@freemail.hu

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

DR. PILLING JÁNOS
DR. PILLING JÁNOS

PhD pszichiáter

pillingdr@gmail.com

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

A cigányság jelenkori halotti és gyászszokásai:

egy mélyinterjús kutatás tapasztalatai

Összefoglalás · A tradicionális magyar paraszti gyászkultúra rítusai, hagyományai (többek között a virrasztás, a siratás) az utóbbi évtizedekben fokozatosan elsorvadtak. Kutatásunk célja annak a vizsgálata volt, hogy a hazai cigányság őrzi-e még a halál körüli és az ezt követő időszakra vonatkozó korábbi tradícióit. 15 roma/cigány identitású interjúalannyal (5 oláh, 9 romungró, 1 beás, átlagéletkor: 40 év, férfi-női arány: 10:5) készítettünk félig strukturált mélyinterjúkat. Ezek elemzése azt mutatja, hogy a néprajzkutatók, antropológusok által korábban leírt gyászszokások jelentős része mindmáig élő hagyomány. Ezek a szokások egyrészt hasonlóságokat mutatnak a magyar paraszti gyász néhány tradíciójával (mint amilyen pl. a virrasztás, a gyászidőszak egyes előírásai és tilalmai), másrészt azonban a cigányság őrzi sajátos, a környezettől eltérő hagyományait is. A temetkezési- és gyászszokásoknak így jelentős identitásalakító és identitásőrző szerepe is van. A cigányságra specifikus szokások egyaránt jelen vannak a temetés során (ilyen pl. a sírmellékletek kiterjedt használata, a cigányzenekar szerepének hangsúlyossága) és a gyász időszakában is (pl. a sír itallal locsolása, a gyászidőszak végén a gyászruha elégetése). Az oláh cigányok körében erősebbek a hagyományok megőrzésével kapcsolatos elvárások, egyes szokások már csak az ő körükben élnek. A korábbi hagyományok mellett újak is megjelennek, ilyen pl. a halott temetés előtti házhoz vitele (amit a halál medikalizálódása tett szükségessé), valamint a csempézett falú sírba vagy a szobaként berendezett mauzóleumba temetkezés újabb keletű szokása.

 ZSOLCZER ANDRÁS CSONGOR
ZSOLCZER ANDRÁS CSONGOR

orvostanhallgató

zsolczer.andris@gmail.com

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

Az életvégi döntések néhány aktuális etikai és jogi kérdése

Összefoglalás · A tanulmány célja az életvégi gyakorlat, azon belül a kezelés visszautasítása magyar jogi hátterének vizsgálata, az orvosi gyakorlatban való alkalmazása, és ezek összehasonlítása az európai viszonyokkal. További cél bemutatni néhány ígéretes külföldi és hazai kezdeményezést az ellátás előre tervezésével (advance care planning, ACP) kapcsolatban (Életvégi Tervezés Alapítvány, Halál Kávéház), amelyek - témájukat tekintve - szorosan kapcsolódnak az életvégi döntésekhez. Az összefoglalás kitér az Alkotmánybíróságnak a kezelések visszautasításával kapcsolatos 2014-es döntésére is.