KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

XIV. évfolyam

2010/4

Tanulmány

 KOVÁCS DÉNES
KOVÁCS DÉNES

lelki segítő

kovacsdenes@gmail.com

6720 Szeged, Korányi fasor 14-15.

SZTE ÁOK Gyermekklinika

Az ars moriendi táblák üzenete

Összefoglalás · A múlt század paradigmaváltása a meghalás helyét, a meghalás folyamatát és a hozzátartozók hozzáállását illetően szükségszerűen olyan változást idézett elő, melynek eredményeként ma ismét egyre többet megértünk a haldoklók lelkivilágával és egyben a haldoklók, illetve hozzátartozóik kísérésével kapcsolatban. Ezt tükrözi a hospice-lelkület és a tanatológiának mint interdiszciplináris tudományágnak a fejlődése. A középkori ars moriendi táblák tanulmányozása folytán megállapíthatjuk, hogy a haldokló ember küzdelmei és megnyugvásai beilleszkednek a mai haldoklási modellek által leírt folyamatba. A haldoklás jellemzői ugyanis történelmi kortól függetlenül részei az emberi pszichének. Az ars moriendi táblák bemutatásával az a célunk, hogy a haldoklók lelkivilágának ismeretével kapcsolatos tudásunk gyarapodjon, és lelkileg minél inkább képessé váljunk a haldoklók és hozzátartozóik humánus kísérésének feladatára.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


DR. JOAN M. BORST
DR. JOAN M. BORST

PhD, LMSW
Associate Professor

borstj@gvsu.edu

Grand Valley State University. Grand Rapids, Michigan, USA

School of Social Work

A krónikus betegségekkel járó gyász, veszteség, és az ezekkel való megküzdés

(Fordította: Mucsi Georgina)

Összefoglalás · A krónikus megbetegedések elterjedése a társadalomban mára teljes mértékben megváltoztatta az egészségügyi ellátó rendszerek szolgáltatási rendjét, és ez a változás következményekkel jár a szociális munkások tevékenységére nézve is (Auslander - Freedanthal, 2006). A krónikus megbetegedésekkel együtt járó fájdalmak és veszteségek miatt a betegek és gondozóik az egészségügyi szociális munkástól várnak bio-pszicho-szociális támogatást.

A szociális munkás képzések számára mindebből az következik, hogy tanítani és tanulni kell a krónikus betegség diagnózisával együtt járó gyászfolyamatokról. A jó szakmai gyakorlat megköveteli, hogy a szakember ismerje a krónikus betegségekkel kapcsolatos pszichoszociális kérdéseket, és felkészüljön a páciensekkel, családokkal, gondoskodó személyekkel, valamint az egészségügyi stábbal történő interakciókra. A krónikus megbetegedésről legalább annyit kell tudnia, mint az adott betegségben szenvedő, jól tájékozott betegnek, és fel kell ismernie, miképpen hatnak a biológiai változások a pszichológiai és társas folyamatokra.


Eredeti nyelven megjelent: BORST, JOAN M. (2009): The grief, loss, and coping associated with chronic illness. Szociális Szemle 2 (1-2): 5-18.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 LIMPÁR IMRE
LIMPÁR IMRE

pszichológus

imre.limpar@gmail.com

9023 Gyõr, Kassák Lajos út 3.

Honvéd Egészségügyi Központ Mentálhigiénés Osztály

Gondolatok lét és nem-lét problematikájáról

Összefoglalás · A tanulmány egy olyan kérdésfeltevésre kísérli meg a válaszadást, amely valóban minden ember sajátja: mi is a halál, mit jelent saját halálunk bekövetkezésének lehetősége, és milyen viszonyban lehet az egyén ezzel a kérdéssel? A válaszkeresés során mind a filozófia, mind a pszichológia szemüvegén keresztül láthatunk különböző megközelítésű, de egyaránt lényeges aspektusokat.

Elsőként magának a kérdésfeltevésnek (ti. mi a halál?) a jogosságára kérdezünk rá. Emellett bemutatásra kerül, hogy az egyik legfőbb kérdés megválaszolására a különböző kultúrák milyen halál-keletkezéstörténetet alakítottak ki. Vizsgálatunk tárgyát képezi továbbá az egyén mulandóságra adott reakciója, vagyis a halálfélelem jelensége.

Összességében a tanulmány olyan keretben szerepelteti ezt a súlyos kérdést, amely rávilágít arra, hogy ha valaki a halál kérdéskörével foglalkozik, akkor tulajdonképpen az életről gondolkozik, tehát a kettő egymástól elválaszthatatlan létező.

Látjátuk feleim szüntükkel, mik vogymuk. Isa pur és homu
vogymuk. - De hát úgy látszik, ezt nem akarjuk elfogadni, nem
tudjuk megnyugvással, természetesnek elfogadni.

(Polcz, 1986: 322)

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!