Összefoglalás · Az utóbbi évtizedekben a magzati diagnosztika fejlődése lehetővé tette, hogy nagy arányban kiszűrhetőek legyenek a magzati rendellenességek, amelyek gyógyítására azonban még nincs lehetőség. A szülőkre hárul a felelősség súlya: megszakítsák-e a terhességet, vagy vállalják a betegen születő gyermek felnevelésének terheit. A szerző olyan anyákat interjúvolt meg, akik átélték ezt a döntéshelyzetet, s döntésük testi és lelki következményeit. Az elbeszélésekből kiderül, hogy az anyák többsége nem kapott kellő segítséget ahhoz, hogy sérülés nélkül feldolgozhassák a történteket. Kívánatos lenne, ha mind a társadalom, mind az egészségügy nagyobb felelősséggel vállalna részt a szülőpár támogatásában, segítene döntésük meghozatalában, következményeinek viselésében, bármi legyen is az. Az átgondolt, felelősségteljes döntés érdekében a magzat betegségére vonatkozó körültekintő tájékoztatáson felül automatikus lépésként szükséges beiktatni a professzionális segítőhöz való irányítást, akinek segítségével a szülők alaposan átbeszélhetik a választási lehetőségeket, és azok egész életükre kiterjedő következményeit. Kívánatos lenne, hogy a beteg vagy sérült gyermeket vállaló szülők nagyobb elfogadásra számíthassanak, és több segítséget kaphassanak a gyermek nevelésében is.

Bevezető tanulmány SINGER MAGDOLNA: Áldatlan állapot. Budapest, Jaffa Kiadó, 2008. c. interjúkötetéhez

Összefoglalás · Ki kérdőjelezné meg a perinatális gyász tényét? Ki kérdőjelezné meg a prenatális halál tényét, amelyből a gyász következik? Ki kérdőjelezné meg a prenatális élet tényét, amely szükségszerűen létező, ha létezik prenatális halál? Ki kérdőjelezné meg az élet-halál-gyász fogalmainak egymásból vitathatatlanul következő sorrendjének helyességét? Meghalt? Élt? Ki? Mi? Mennyiben fedi a perinatális halál, illetve gyász fogalma és vizsgálatának, kezelésének gyakorlata a prenatális halál és az ehhez kapcsolódó gyász jelenségét? Lehetséges-e prenatális halál a prenatális élet tényének elfogadása nélkül?

A nyelvi, szaknyelvi, fogalmi vizsgálatot szembesítve az orvostudomány elméletével és gyakorlatával azt tapasztaljuk: súlyos fogalmi, és ezen keresztül társadalmi tabujelenséggel állunk szemben, melynek megkerülése a gyásszal szembeni torz magatartáshoz vezet.

Összefoglalás · Mint ahogy a többi területen sem azért próbálunk meg segíteni valakinek, mert úgy gondoljuk róla, hogy jó ember. A hatékonyság relativitása is lényeges felismerés volt. Talán a későbbiekben élesebb lesz a szemem arra, hogy a kis eredményeket is meglássam a munkám során. Az időre, mint fontos tényezőre is jó új szemmel tekinteni, hogy legyen türelmem a másik tempóját felvenni, s az általa elért megfelelő stádiumban tudjam segíteni.

Az ELTE-n tanulok szociális munkás szakon. Féléves terepgyakorlatomat egy gyermekjóléti szolgálatnál, míg az egész éveset a Hospice Házban töltöttem. Két egészen különböző munka, megélés, módszer. Mégis az itt megszerzett tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy a haldoklók és a hozzátartozók mellett megélt mély, megrázó élményeket magánemberként és szakemberként fel lehet használni más területeken is. A szociális munkában használt fogalmak új értelmet nyertek az itt eltöltött idő alatt, így mélyebbekké, megéltebbekké váltak. Ezekről számolok be írásomban.

Összefoglalás · A tanulmány célja a gyász folyamatának a pszichodráma elmélet szempontjából való megközelítése, valamint a gyászreakcióknak és a gyász fázisainak az identitás mátrix fejlődési szakaszára, illetve a fejlődő gyermek kapcsolódási és szeparációs élményeire való visszavezetése. Ezen elméleti áttekintést követően egy fiatalember megoldatlan gyászának klinikai példáján keresztül a szerző bemutatja a puha órák pszichodramatikus technikáját, amelyet egy egyéni pszichoterápiás folyamat során fejlesztett ki.

Eredeti publikáció: FIGUSCH Z. (2005): The Melting Clock: A psychodrama technique for grief work in a one-to-one setting. British Journal of Psychodrama and Sociodrama 20 (2): 23-39.

Összefoglalás · A tanulmány a lelki kísérés szerepét mutatja be a Krisna-tudatban, vallástudományi kontextusban. Előbb áttekinti az új vallási mozgalmak - köztük a Krisna-mozgalom¹ - megjelenésének legfőbb okait, a továbbiakban pedig bemutatja a tanatológia mint tudomány megszületésének körülményeit, illetve a hospice-nak e vallással összefüggő vetületeit.

A dolgozat második felében egy Krisna-tudatú hívő haláláról szóló történet kerül tárgyalásra, ez szolgál az egész munka kiindulópontjául. Az írás számba veszi a Krisna-tudat főbb filozófiai és teológiai pontjait, majd a történet főhősnője és lelki tanítómestere közötti szoros kapcsolatot mutatja be, mely a halál pillanatáig tartott.

¹ Hangsúlyoznunk kell, hogy az ISKCON (Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete) nem fogadja el az „új vallási mozgalom” jelzőt, melynek használata valóban vitatható, hiszen Visnu (Krisna) kultuszának kezdetei ősi alapokra nyúlnak vissza. A szervezet alapítója A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, aki a tradicionális indiai gaudíja vaisnavizmus egyik ágának nyugati tolmácsolója, nem új vallást hozott létre. Az ISKCON-t azonban 1966-ban alapították az Egyesült Államokban, ebből adódóan a vallástudomány az új vallási mozgalmak közé sorolja.