Összefoglalás · 1998 márciusában indult útjára a palliatív gondozás etikájával foglalkozó, európai Pallium projekt. A program az Európai Bizottság anyagi támogatásával hét európai ország (Belgium, Hollandia, Nagy Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország) 29, az etikában, filozófiában, teológiában, történelemben, palliatív orvoslásban, betegellátásban, szociológiában és pszichológiában jártas képviselőjét gyűjti egybe. A projekt célja a palliatív gondozás szervezeti, fogalmi és etikai vonatkozásaiban megjelenő különbségek kidolgozása, világossá tétele és értékelése. További célja a palliatív gondozás értelmezésével kapcsolatos különbségek feltárása, és ezzel a jövőbeli fejlődés körüli vita gazdagítása.

Palliative care in Europe: towards a more comprehensive understanding. In: European Journal of Palliative Care, 2001; 8(1), 20-23.

Összefoglalás · A hospice olyan ellátási rendszer és gondozási filozófia, melyet elsősorban a haldokló személyek és hozzátartozóik igényeihez mérten fejlesztettek ki. Lényegbevágóan fontos tehát, hogy a hospice szervezetek mindent megtegyenek annak érdekében, hogy megállják a helyüket abban a nagyon is személyes szférában, amelyben a gyászt mindenki megtapasztalja, amikor azzal szembesül. Minden ismert hospice szolgáltatás - legyen az akár otthoni vagy kórházi betegellátást nyújtó gondozási egység - biztosít gyásztanácsadást a haldokló családtagjai részére. De valóban olyan körülményeket teremtenek-e ezzel, amelyek között az emberek oldottan dolgozhatják fel a gyászukat? Valóban megkapják-e az aktív segítséget a gyászolók? Voltaképpen ki is az, aki gyászol? Kinek van szüksége gyásztanácsadásra, és mi az, amit ez a hangzatos kifejezés valójában magában foglal?

The role of bereavement counselling in hospice work. In: European Journal of Palliative Care, 2000; 7(1)

Az életünk hosszára
nincs befolyásunk,
de spektrumára és
mélységére van.
(M. J. Taylor)

Összefoglalás · Jób könyve körülbelül Kr.e. 400-ban keletkezett, de a benne tárgyalt témák még ma is időszerűek. A rák mindig is rémületet és viszolygást váltott ki az emberekből. Jób pszicho-szociális helyzete nagyon hasonlónak tűnik a terminális állapotba került beteg ember helyzetéhez. Ugyanazokat a kérdéseket veti fel, mint amelyekre a segítőknek nehéz megtalálni a választ. Jób könyve egy ártatlan ember szenvedéseit mutatja be, és egy örökkön időszerű kérdés megválaszolására törekszik: miért szenved egy ártatlan ember, aki életén és hitén kívül mindent elvesztett, és hogyan történhet meg, hogy nem omlik össze? Hite, világlátása és értékeinek rendszere az, amely segítséget jelent számára a betegség elfogadásában. A terminális állapotú beteg értékrendszer-változásának bemutatásához példaként felhasználhatjuk Jób hitének fejlődését, amely egyre növekvő, hosszú szenvedése során alakult.

Jób könyve kiragadott részeinek pszichológiai elemzése a következő kérdésekre keresi a választ: mi a kölcsönös összefüggés a terminális állapotú beteg egyre nagyobb szenvedése és értékrendjének változása között? Mi az őt kísérő személyektől kapott empátia szerepe a fájdalom csillapításában és a haldoklás folyamatában megjelenő egzisztenciális dilemmák megoldásában?

Transformation of the system of values in life-threatening illness (based on the analysis of the Book of Job)

Összefoglalás · A halottakról való gondoskodás ősi szokásokon alapul a zsidó hagyományban. A Bibliában már az ősatyáknál találunk adatokat a temetésre vonatkozóan, de végérvényesen a Talmud (a zsidó hagyományok enciklopédiája) idejében (V. sz.) alakult ki azon gyakorlat, amely mindmáig jellemzi a hagyományos zsidó temetéseket. A halottbúcsúztatás héber szava (levájá) szó szerint elkísérést jelent, mert az elhunyt iránti tiszteletből mindenki köteles közreműködni a holttest eltemetésében. A halottal való foglalkozásról azt tartja a zsidó hagyomány, hogy az a legnagyobb micvá (jócselekedet), hiszen a halott már nem tudja azt viszonozni. A temetés leglényegesebb előírásai közé tartozik, hogy a holttestet minél előbb el kell temetni a földbe, valamint nyugvóhelyét meg kell jelölni, hol a Másiáh (Messiás) eljöveteléig, tehát a holtak feltámadásáig fog pihenni.

Összefoglalás · Az európai jellegű kultúrnépeknél naponta elhangzik vagy sírjelekre írják: Béke poraira. Ennek ellenére halottainknak nem adjuk meg a nyugalmat. Ennek több magyarázata van. Legfontosabb az ösztönös ragaszkodás, amely az állatvilágban is megfigyelhető, és amely a gyász időszakában öntudatlanul munkál bennünk. Ugyancsak kikerülhetetlen a lelki tényező. Nehezen nyugszunk bele a veszteségbe. A gyász, a hiány levezetésének egyik gyakorlata, ha halottainkkal tovább foglalkozunk, őket verbálisan vagy tettleg háborgatjuk. A halottak zaklatásának számtalan módja alakult ki, amelyek legalizálódtak és kultúrtörténelmünk részeivé váltak. A mumifikálástól az újratemetésen át a kannibalizmusig sok példát ismerünk. Tanulmányunk ezekről ad áttekintést a teljesség igénye nélkül.