KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

VI. évfolyam

2002 nyár

Tanulmány

 DAVID CLARK
DAVID CLARK

PhD (szociológus), Az Orvosi Szociológia Professzora - Sheffieldi Egyetem, Klinikai Tudományok Osztálya (Dél),
Sebészeti és Aneszteziológiai Tudományos Szekció, Palliatív Ellátási Akadémiai Részleg és Igazgatóhelyettes

d.clark@sheffield.ac.uk

Sheffield, Egyesült Királyság

Trent Palliatív Ellátási Központ

 MICHAEL WRIGHT
MICHAEL WRIGHT

Ph. D., anglikán lelkész

m.c.wright@sheffield.ac.uk

University of Sheffield

Átmenetek az élet végi gondozásban. A hospice fejlődése Kelet-Európában és Közép-Ázsiában. (Jelentés az Open Society Institute számára)

A JELENTÉS ÖSSZEGZÉSE

Kiemelkedő erőfeszítéseknek vagyunk tanúi a világ sok országában az élet végi gondozás javítása érdekében. Ezek az erőfeszítések a terminális betegségek okozta szenvedések csillapítására, fizikai, szociális, pszichés és spirituális tényezőire irányulnak a multidiszciplináris team-munkára alapozva; kapcsolati stratégiák épülnek ki, együttműködve az egészségügyi tervezőkkel, klinikusokkal, kormányzaton kívüli szervezetekkel, az üzleti és tudományos világgal; a munka egyre inkább szigorú, bizonyítékokon alapuló kutatásokra épül. A hospice és palliatív gondozás valóban sokat fejlődött az 1950-es és 1960-as évek korai úttörői óta, akik a modern világban először figyeltek fel a haldoklók nem megfelelő gondozására.

2002-ben a WHO így definiálta a palliatív gondozást:

A palliatív gondozás olyan megközelítés, amely az életet megrövidítő betegség kísérő problémáitól szenvedő páciens és családja életminőségét javítja azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést a fájdalom, a fizikai, pszichoszociális és spirituális problémák meghatározásával, kifogástalan értékelésével és kezelésével. A palliatív gondozás:

  • Csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket;
  • Az életet és a halált normális folyamatnak tartja;
  • Nem tesz semmit a halál megrövidítése és meghosszabbítása érdekében;
  • Integrálja a betegellátásba a pszichológiai és spirituális tényezőket;
  • Támogató rendszert kínál, hogy a beteg a lehető legaktívabban élhessen a halálig;
  • Támogató rendszert kínál a család számára a betegség ideje alatt és a gyász időszakában;
  • Team-munkát alkalmaz, amely a beteg és családja szükségleteire irányul, beleértve a gyász-tanácsadást, ha az javasolt;
  • Kiemeli az életminőséget, és ugyanakkor pozitívan viszonyul a betegség folyamatához;
  • Alkalmazható a betegség korai stádiumában, az életet meghosszabbító terápiákkal - mint a kemoterápia és radioterápia - együtt, és magában foglalja azokat a szükséges vizsgálatokat is, amelyek szükségesek a kínzó klinikai komplikációk jobb megértéséhez és kezeléséhez.


Clark, David - Wright, Michael: Transition in End of Life Care. Hospice and related developments in Eastern Europe and Central Asia. A report prepared for the Open Society Institute. May 2002. University of Sheffield - (A jelentésből a bevezető fejezetet közöljük.)
Az Open Society Institute, a Soros Alapítvány New York-i központja nagyon jelentős szerepet játszik a kelet-európai palliatív gondozás támogatásában. A jelentés az ő megrendelésükre készült. (A szerk.)

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 FÖLDESI ENIKŐ
FÖLDESI ENIKŐ

klinikai szakpszichológus

foldesie@gyer2.sote.hu

1094 Budapest Tûzoltó u. 7-9.

Semmelweis Egyetem, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

 HAUSER PÉTER
HAUSER PÉTER

M. D., gyermekorvos

Budapest

Semmelweis Egyetem, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

 GARAMI MIKLÓS
GARAMI MIKLÓS

M. D., gyermekorvos

Budapest

Semmelweis Egyetem, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

„Míg a halál el nem választ.”

Esetbemutatás

Összefoglalás · Amennyiben a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek gyógyító kezelése eredménytelen, a beteg életének hátralévő időszakában nagy hangsúlyt kap a palliatív, állapot-fenntartó gyógyszeres kezelés mellett a beteg és hozzátartozóinak pszichés ellátása. Ebben a stádiumban a pszichés vezetés legfőbb célkitűzései: a veszteségre való felkészítés, az elválás segítése, a megfelelő életminőség fenntartása és a nyugodt, békés körülmények biztosítása.

Klinikánk Onkológiai Osztályán egy 15 éves fiút kezeltünk rosszindulatú daganatos betegsége miatt. A kemoterápiás kezelésekre jól reagált, de a gyors javulást 7 hónappal később a betegség kiújulása követte, ami néhány hónap múlva a halálához vezetett. A terminális stádiumban onko-pszichológiai szempontból szélsőséges lélektani reakciók játszódtak le. Az anya és fia között kialakult nagyon erős szimbiotikus kapcsolat - amely kölcsönös érzelmi védelmet jelentett mind az anya, mind fia számára - lehetetlenné tette az elválást, megnehezítette a gyermek orvosi és pszichológiai ellátását. Az esetismertetés során a kóros pszichológiai reakciók hátterét, azok feloldási lehetőségeit vizsgáljuk.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 KOVÁCSNÉ TÖRÖK ZSUZSA
KOVÁCSNÉ TÖRÖK ZSUZSA

PhD., klinikai szakpszichológus

tor05@freemail.hu

4012 Debrecen, Pf. 37.

DEOEC Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika

Egy depresszió állomásai. Haláltól a születésig

Összefoglalás · A tanulmány egy - a három éves kisfiát három hét alatt, leukémiában elvesztő - édesanya útját járja végig a veszteség által kiváltott súlyos depressziótól az újabb gyermek születéséig. A szerző végigtekinti, hogy a család, a klinikai dolgozók hozzáállása, viselkedése hogyan gátolta a normál gyász folyamatát, és hogy miképp lehetett ezeket a gátakat egy hosszú terápiás munka során sikeresen feloldani.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 POLCZ ALAINE
POLCZ ALAINE

pszichológus

Budapest

A gyászolók álmai

Összefoglalás · Az álomfejtés több évszázados hagyományaira kitekintő tanulmány részletesen bemutatja az álmok, az álomfejtés szerepét a modern kor pszichológiai gyakorlatában, s felhívja a figyelmet arra, hogy a gyászolókkal foglalkozó szakemberek számára is hasznos segítséget jelent az álmok analízise. Az álom, a gyászmunka részeként segít felismerni azokat a problémákat, amelyeket a tudat igyekszik elfojtani, elhárítani, nem tudomásul venni. A szerző bemutatja a gyászolók álmainak tipikus fajtáit, azok kapcsolatát a gyászmunka egyes fázisaival, és technikai tanácsokkal szolgál ahhoz a sokszor nehéz munkájához, amelyet az álmok felidézése ill. felidéztetése jelenthet.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!


 JUHÁSZ ANIKÓ
JUHÁSZ ANIKÓ

Ph. D., egyetemi oktató, filozófiatörténész

juani@nepsy.szote.u-szeged.hu

Szeged, Szentháromság u. 5.

SZTE Pszichiátriai Klinika, Magatartástudományi és Orvosi Pszichológiai Oktatási Csoport

A halálhoz való viszonyulás a kései antikvitás idején

Összefoglalás · A szerző jelen tanulmányában azt mutatja be, hogy a hellenisztikus kori főbb filozófiai áramlatok (epikureizmus, sztoicizmus) néhány kiemelkedő képviselőjének (Epikurosz, Zénón, Panaitiosz, Poszeidóniosz, Seneca, Marcus Aurelius, Plótinosz) milyen meglátásai, elképzelései voltak a halállal kapcsolatban. A rövid történeti háttérrajz megrajzolásán túlmenően - különösen Seneca és Marcus Aurelius gondolatainak taglalásakor - arra törekszik, hogy az elemzés szövegközpontú legyen, vagyis az említett filozófusok írásaira támaszkodva próbálja megidézni a késő antikvitás halálképét, amely több vonatkozásban értékes és el nem avuló meglátásokkal szolgálhat a ma emberének is.

A cikk teljes terjedelemben csak belépett felhasználóink számára érhető el!

Ha még nem regisztrált, akkor kattintson ide!

A regisztráció ingyenes!