KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

VII. évfolyam

2003/1-2

Tanulmány


 BERT BROECKAERT
BERT BROECKAERT

Prof. dr., a komparatív etika és élet végi etika szakértője
Az interdiszciplináris Vallástudományi Központ igazgatója (K. U. Leuven, Belgium)
A Biomedikális Etikai és Jogi Központtal (K. U. Leuven, Belgium) is kapcsolatban áll

bert.broeckaert@theo.kuleuven.ac.be

Sint-Michielsstraat 6, B-3000 Leuven

Centre for Religious Studies

Az eutanázia legalizálása Belgiumban

Az eutanázia tekintetében Hollandiától eltérően Belgium legalábbis a legutóbbi időkig teljesen átlagos országnak számított. Ehhez képest Belgium jelenleg közel áll ahhoz, hogy a második olyan országgá váljon, amelyben elfogadják az eutanázia-törvényt. [Ez 2002 szeptemberében történt meg. A szerk.] E drasztikus előrelépés megértése érdekében legjobb, ha megbeszélésünket 1997-tel kezdjük. 1997 májusában2 az 1995-ben létrehozott és 1996 januárja óta működő Belga Bioetikai Tanácsadó Testület közreadta első javaslatát. Az 1997. május 12-én kelt 1. számú javaslat az eutanázia törvényes elfogadásának kívánalmáról3 volt a Tanácsadó Testület első válasza a Szenátus Elnöksége és a Képviselőház közös kérésére, melyben tanácsot kértek a terminális állapotú beteg életének saját kérésére történő befejezésének (eutanázia) kívánalmáról. Ez az első javaslat legfőképpen a kompetens terminális állapotú betegek életének aktív és szándékos bevégzésével foglalkozik. Az inkompetens betegek és az élő végrendelet kérdéskörét a jövőbeli tárgyalásokra hagyták. A Testület leszögezte, hogy kizárólag azokat az eseteket tárgyalja, melyekben a beteg állapota kilátástalan, és amelyekben az élet befejezését orvos végzi.


A tanulmány megjelent a Health Care and Human Rights c. kötetben, a Társaság a Szabadságjogokért kiadásában. Szerk. Fridli Judit. Budapest, 2002. 44-54.
2 A Belga Bioetikai Tanácsadó Testület 1. és 9. számú tanácsai, a Szenátusi tárgyalás, a koalíciós megegyezés, a tárgyalások, törvényjavaslatok és módosítások szövege, melyekre írásomban a továbbiakban hivatkozom (és számos egyéb, az eutanáziával és palliatív ellátással kapcsolatos szöveg) teljes terjedelemben hozzáférhető a francia és holland nyelvű, élet végi kérdéseket tárgyaló honlapomon, amelyet a Biomedikális Etikai és Jogi Központ (K. U. Leuven) számára készítettem. Lásd http://www.kuleuven.ac.be/cbmer/end_of_life_links.htm.
3 E tanács szövege megtalálható a Bioethica Belgica (1998. 2. 2-6.); Ethische Perspectieven (1997. 88-92.) és a Rechtskundig Weekblad (1997-1998. 1997. október 25. 269-270.) folyóiratokban. Angol nyelvű változat az European Journal of Health Law 1997. évi számában a 389-393. oldalon jelent meg, Advice of the Federal Advisory Committee on Bioethics Concerning Legalisation of Euthanasia címmel, írta Nys, H. Rövid áttekintésért lásd Schotsmans, P.: Wenselijkheid van een wettelijke regeling van euthanasie. Het eerste advies van het Belgisch Raadgevend Comité voor Bio-etrhiek. Etische Perspectieven, 1997. 87-88. és Schotsmans, P.: Debating Euthanasia in Belgium. Hastings Center Report, 1997. szeptember-október, 46-47.
 BÉKÉS VERA A.
BÉKÉS VERA A.

pszichológus, Ph.D hallgató

bekes_vera@hotmail.com

1075 Budapest, Síp u.12.

Joint Iroda

A halál iránti attitűd az életkor, a nem és a vallásosság függvényében

Összefoglalás · A vizsgálat a halál iránti attitűdnek a nemmel, az életkorral és a vallásossággal való kapcsolatát elemzi. A felhasznált kérdőívet, amely 5 féle halál iránti attitűddel számolt, 100 személy töltötte ki. A eredmények szerint a nőknek erősebb a halálfélelme, mint a férfiaknak, az életkor tekintetében pedig a középkorúak mutatták a legerősebb halálfélelmet. A vallásosság nem befolyásolta a halálfélelmet, a többi halál iránti attitűd tekintetében azonban szignifikáns eltérések mutatkoztak.

 SINGER MAGDOLNA
SINGER MAGDOLNA

újságíró, mentálhigiénikus, gyásztanácsadó

magdolna@singer.hu

Együtt lenni, együtt érezni. Önkéntes betegkísérés a hospice-ban

Összefoglalás · A szerző évek óta kísér haldokló betegeket önkéntes segítőként. Ebben a tanulmányban a betegágy melletti találkozások során szerzett kommunikációs tapasztalatait összegzi. Főbb kérdései, melyekre választ is kapunk: milyen motivációk alapján válik valaki önkéntessé, mi a szerepe munkájának, van-e helye az érintésnek és a humornak a haldokló mellett - és az, hogyan gazdagodhat az önkéntes e találkozások által.

Útravaló
A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsájtó Hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, osszad meg. Az egész
világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj
neked, ha magadnak tartod. Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért,
aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit
magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj,
mert a világ a tiéd.

(Hamvas Béla)


Részletek a megjelenés előtt álló könyvből.
DR. PILLING JÁNOS
DR. PILLING JÁNOS

PhD pszichiáter

pillingdr@gmail.com

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

Strukturális technikák a gyászolók önsegítő csoportjaiban

Összefoglalás · Az önsegítő csoportok a gyászolók segítésének hatékony eszközei. A csoport közös tevékenységének a strukturális technikák adhatnak kereteket. A szerző ismerteti a strukturális technikák alkalmazásának főbb szabályait, majd bemutatja azokat a gyakorlatokat, amelyek eredményesen használhatók bemutatkozásnál, a nyitóköröknél, a gyász feldolgozásának elősegítésében, a csoport rítusainak kialakításában, házi feladatok tervezésében és a csoport lezárásában.

 BAKÓ TIHAMÉR
BAKÓ TIHAMÉR

pszichológus, Békési György ösztöndíjas

bakotihamer@freemail.hu

Budapest

A krízis kezdeti szakasza és a gyász

Összefoglalás · A szerző két esetleíráson keresztül mutatja be a válsághelyzetben lévő személyek krízisterápiájának azt a kezdeti szakaszát, amely egy bizonyos élethelyzet lezárását, feldolgozását jelenti. Ez a lelkiállapot hasonló a gyászhoz, amelynek átélése elengedhetetlen feltétele az új megalapozásának, a jövőépítésnek.

 SZENTI TIBOR
SZENTI TIBOR

nyugdíjas egészségnevelő, néprajzkutató

tibor.j@szenti.com

Hódmezõvásárhely 6800 Daru u. 10.

A halál

Összefoglalás · A halál nemcsak biofizikai és biokémiai esemény, hanem az elmúláshoz vezető folyamat, amit a tanatológusok jól ismernek. A tanulmány - amely a szerző most készülő Rendhagyó Lexikon című, 62 szócikket földolgozó esszékötetéből való - arra vállalkozik, hogy a halált mint filozófiai kérdést teológiai és természettudományos ismeretek alapján egymáshoz közelítse. A tudomány 20. századi fejlődése ezt lehetővé tette, és az angol Paul Davis ennek lehetséges voltát könyveiben igazolta.

Az itt bemutatott esszé szerzője megfordította azt a hemingway-i gondolatot, hogy az ember elpusztítható, de legyőzni nem lehet. A történelem és a természet számtalan kataklizmája bizonyította, hogy az ember nagyon is veszendő. A kérdés az, hogy halálával sikerül-e elpusztítani? A tanulmány int attól, hogy a porból vétettél, porrá leszel (semmivé válsz!) teóriát, mint végső történést elfogadjuk. Bemutatja az ember kettős, egymással ellentétes küzdelmét a teljes megsemmisülés és az öröklét eléréséért, fölvillantja a halál sokoldalúságát. Az ember egyrészt a test teljes pusztulása ellen a mumifikációtól, a zombie és apalliker készítésen át a tetem mélyhűtéséig (fagyasztásáig) többféle utat kipróbál; másrészt - illetve ezzel párhuzamosan - a test teljes fizikai megsemmisítését az egyre tökéletesebb hamvasztással, a hamvak szétszóratásával vagy épp elfogyasztásával igyekszik elérni.

Az einsteini energia-anyag egyenértékűségi egyenlet bizonyítja filozófiai mondanivalója által, hogy az ember fizikailag is elpusztíthatatlan. Csak személyiségét és tudatát veszti el, de más formában visszatér a természetbe, így válik halhatatlanná. Függetlenül attól, hogy valakinek van-e transzcendentális fogódzója, ez hitet és reményt adhat a halállal illetve a gyász lelki traumájával nehezen szembenéző olvasóknak.