KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

VII. évfolyam

2003/1-2

Előszó

Tisztelt Olvasó!

Folyóiratunk immár a hetedik évébe lépett, iskolaéretté vált. Továbbra is az egyedüli Magyarországon, amely a tanatológiai kutatásokkal, a halál, haldoklás és gyász kérdéseivel foglalkozik, és ezáltal hiánypótló, szemléletformáló szerepet tölt be. Jelenlegi számunkban örvendetes módon több fiatal szerző is jelentkezik írásával, amely jelzi, hogy témáink továbbra is felkeltik a pályájuk elején levő, tehetséges kutatók, írók figyelmét.

Vers-rovatunkban is egy fiatal, de már József Attila díjas költőnő, Szabó T. Anna verseit mutatjuk be. A szerző megrázó módon tárja elénk a haldokló beteg szenvedését, kiszolgáltatottságát, szorongásait és a kórházi világ ridegségét.

Pontosan ez az, ami ellen felemeli szavát a szintén még fiatal éveiben járó, de máris jelentős munkássággal rendelkező belga filozófus és bioetikus, Bert Broeckaert Az eutanázia legalizálása Belgiumban című tanulmányában. Fő gondolata, hogy az eutanáziát engedélyző országokban is kell alternatívát nyújtani a haldokló betegek számára az életminőségüket javító palliatív ellátási modellek fejlesztésével, és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás javításával. Amennyiben ez megvalósul, feltehetően kevesebben fogják az eutanáziát választani, hiszen a betegeknek elsősorban a szenvedésük csillapítására van szükségük, és nem feltétlenül a halált hozó injekcióra.

Békés Vera pszichológus, PhD hallgató évek óta foglalkozik a halálfélelem különböző aspektusaival. Jelenlegi vizsgálatában azt boncolgatja, hogy milyen kapcsolat van a halálfélelem és a nemek, az életkor és a vallásosság között. Eredményei szerint a középkorú nők körében a legerősebb a halálfélelem, míg a vallásosság nem játszik jelentős szerepet a halállal kapcsolatos attitűd alakulásában.

A Magyar Hospice Alapítvány önkéntese, Singer Magdolna többször jelentkezett már folyóiratunk hasábjain. Haldokló betegeket kísérő segítőként sok éven át gyűjtött tapasztalatait osztja meg velünk akkor, amikor a betegekkel való kommunikáció nehézségeiről, szépségeiről, módszertani fogásairól ír. Véleménye szerint a kísérés nem mindig gyászosan komoly, van helye a humornak is a betegágy mellett. Singer Magdolna jelenlegi tanulmánya az önkéntesek számára íródó, azonos című tankönyvének részleteit tartalmazza.

Dr. Pilling János, a gyászolókat segítő Napfogyatkozás Egyesület vezetője, és munkatársai az elmúlt években több száz segítőt képeztek már ki tanfolyamaik során. A segítő csoportok felkészítő tanfolyamai számára összeállított gyakorlatok szakavatott ismertetésével a neves tanatológus jelentős módszertani segítséget nyújt azon szakemberek számára, akik hasonló tanfolyamokat kívánnak indítani vagy önkéntesként gyászolóknak csoportot szeretnének vezetni.

Szintén a gyászmunka segítése Bakó Tihamér tanulmányának témája. A gyakorló pszichológus szemszögéből arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad siettetni a jövőépítést akkor, amikor a veszteség még nincs feldolgozva, amikor a személyiség még nem kész a változtatásra. Két fiatal lány veszteséggel kapcsolatos esetének ismertetése teszi szemléletessé a fő gondolatkört, a gyászmunka elmulasztásának tanulságaival és a terápia lehetőségeivel. Bakó Tihamér írását saját rajzaival illusztrálja. A rajzok az örvényt szimbolizálják, amely lehúzza a vízbe esett személyt a mélybe, de ha a fuldokló nem kapkod és rúgkapál, akkor az áramlat visszahozza.

Szenti Tibor A halál című esszéjében arra vállalkozik, hogy a halált mint filozófiai kérdést teológiai és természettudományos ismeretek alapján közelítse egymáshoz. A szerző egyik fontos gondolatát idézve: az einsteini energia(anyag egyenértékűségi egyenlet filozófiai mondanivalója alapján igazolja, hogy az ember fizikailag is elpusztíthatatlan. Csak személyiségét és tudatát veszti el, de más formában visszatér a természetbe, így válva halhatatlanná. Függetlenül attól, hogy valakinek van-e transzcendentális fogódzója, ezzel ad hitet és reményt a halállal, ill. a gyász lelki traumájával nehezen szembenéző olvasóknak.

Dr. Hegedűs Katalin
szerkesztő