KHARÓN

Thanatológiai Szemle

elektronikus folyóirat

Tartalom

VIII. évfolyam

2004/4

Tanulmány


DR. SIMKÓ CSABA
DR. SIMKÓ CSABA

osztályvezető főorvos

simkocsa@gmail.com

B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház
Erzsébet Hospice Otthon

Súlyos beteg a családban

Összefoglalás · A szerző tanulmányában a laikusok számára is érthető módon, számos eset bemutatásán keresztül világít rá a súlyos beteg otthoni ápolásának nehézségeire, a gyakori kommunikációs zavarok okaira. A beteget érintő veszteségfázisok, az énkép megváltozása okozta traumák mellett néhány alapvető gyakorlati tanács erejéig foglalkozik a beteg és a családtagok közötti párbeszéd néhány lényeges kérdésével illetve a gondozók pszichés problémáival is. Az írás - szűkre szabott keretei között - a gyógyíthatatlan betegek sikeres otthoni ápolását kívánja elősegíteni.

 FLEISCHER ALEXANDRA
FLEISCHER ALEXANDRA

pszichológus

fleisch23@hotmail.com

Izrael, Beer-Sheva

“Amcha” (National Israeli Center for Psychosocial Support of Survivors
of the Holocaust and the Second Generation)

Veszteséggel összefüggő pszichés és szomatikus megbetegedések vizsgálata

Összefoglalás · A házastárs elvesztése, a szakirodalmi adatok alapján a hátramaradott házastárs szomatikus és pszichés tüneteinek növekedését, felerősödését vonja maga után. 2003 őszén végzett kutatásom célja az volt, hogy egy kisebb, homogén mintán, objektív orvosi adatok (pl. orvosi konzultációk számának) elemzésén keresztül megvizsgáljam, hogy a házastárs elvesztése valóban a szomatikus és pszichés tünetek számának megnövekedését vonja-e maga után, valamint nagyobb arányú mortalitással jár-e az illesztett kontrollhoz képest.

Összesen 62 személy (31 gyászoló és 31 kontroll) orvosi adatait (konzultációk, felírt receptek, valamint szakrendelésre való beutalások száma) tekintettem át. A gyászolók körében az összes vizsgált változó szignifikánsan (pá0.05) magasabb volt a kontrollcsoport adataihoz képest. Az eredmények alátámasztják azokat a kutatási eredményeket, amelyek a veszteség pszichés és fizikai egészségre gyakorolt negatív hatásait igazolták, bár fontos hangsúlyozni, hogy a háttérben egyéb, a vizsgálatban nem kontrollált tényezők is állhatnak.

A bereavement protocoll olyan hozzáállást, törődési módot jelent, amely a veszteség negatív hatásait minimalizálná. A veszteséget követő pszichés distressz redukálására irányuló intervenciók hosszútávon kedvező hatást gyakorolhatnak a pszichés és fizikai mortalitásra, morbiditásra, ezért fontos lenne a rizikófaktorok feltérképezése és a korai intervenció. Ez sajnos a mai napig elhanyagolt területe az egészségügynek, az egészség-tájékoztatásnak - a kutatás ennek fontosságára hívja fel a figyelmet.

 DEBRŐDI GÁBOR
DEBRŐDI GÁBOR

történész, Ph. D. hallgató

mentomuzeum@bmsz.mentok.hu

1055 Budapest, Markó u. 22.

Kresz Géza Mentõmúzeum

Korai betegszállítási eljárások a mentéstörténet tükrében

Összefoglalás · A tanulmány a 19. század utolsó harmadában kialakuló magyarországi szervezett mentést és annak ausztriai előzményeit mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a betegszállítás történetére. Bepillantást enged a bécsi rendőr-mentők, majd az 1881 decemberében szerveződött bécsi, s az ő példájukon, az 1887-ben induló Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület betegszállítási gyakorlatába, s külön figyelmet fordít a különféle mentőszervezetek halottszállítással kapcsolatos szabályzatára.

 KICSI SÁNDOR ANDRÁS
KICSI SÁNDOR ANDRÁS

nyelvész, esszéíró

Budapest

Koporsó és kereszt

Összefoglalás · A tanulmány a koporsó és a kereszt szó ikonikus, jelentéstani vizsgálatával bizonyítja, hogy a halál tipográfiai kifejezéseiként számon tartott szavak kiterjesztett jelentései családi hasonlóságot mutatnak.