Összefoglalás · A tanulmány a szakirodalom alapján áttekintést ad a halálfélelemmel kapcsolatos kutatások eddigi eredményeiről. Foglalkozik a tudatos és nem tudatos halálfélelem vizsgálatának metodológiai kérdéseivel, és részletes összefoglalást ad a halálfélelem különböző korrelátumairól. Beszámol egyes személyiségjellemzők, demográfiai mutatók, bizonyos életesemények és a halálfélelem összefüggéseiről. A tanulmányban külön hangsúlyt kap a vallásosság szerepének vizsgálata a halálfélelem alakulásában.

Összefoglalás · Tanulmányunkban a halálfélelemnek egy átfogó modelljét mutatjuk be. A modell a halálfélelemnek három közvetlen előzményét különíti el: a múlttal kapcsolatos megbánást, a jövővel kapcsolatos megbánást és a halálnak tulajdonított jelentést. A múlttal kapcsolatos megbánás az egyén beteljesületlen vágyaira vonatkozik, melyeknek valóra kellett volna válniuk, de ez nem történt meg. A jövővel kapcsolatos megbánás arra az előérzetre vonatkozik, hogy az idő előtti halál miatt az illető nem érheti el céljait a jövőben. A halálnak tulajdonított jelentés az egyén halálfogalmára utal, és arra a képességére, hogy értelmet tulajdonítson neki. Ez a három előzmény komplex módon - a coping mechanizmusok, valamint az egyén önmagával és a világgal kapcsolatos elképzeléseinek közvetítésével - áll kapcsolatban a halálnak az egyén életében történő előtérbe kerülésével. A megküzdési mechanizmusok magukban foglalják az életút-áttekintést, élettervezést, a kultúrával való azonosulást és a transzcendencia egyéni átélésének folyamatát (s egyéb tényezőket is). Ismertetjük a modell továbbfejlesztésének és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.

Adrian Tomer - Grafton Eliason (1996) Toward a Comprehensive Model of Death Anxiety. Death Studies, (20), 343-365

Megjegyzés: Bár a death anxiety halálszorongás-ként fordítható, s a szakirodalom valóban különbséget tesz a halálfélelem és a halállal kapcsolatos szorongás között, ebben a tanulmányban a szerzők a death anxiety fogalmát átfogó értelemben használják, amely nem csak a szorongási, hanem a félelmi elemeket is magában foglalja. Mivel így bizonyos értelemben megállapodás kérdése, hogy a két fogalom közül melyiket használjuk egyesítőként, a magyar fordításban a közismertebb halálfélelem kifejezést használjuk - hangsúlyozva, hogy ebben az írásban ez a kifejezés a félelem pszichológiai fogalmánál tágabb értelmű. - a szerk.

Összefoglalás · A tanulmány a gyermekek kognitív fejlődésén belül a halálfogalom kialakulásával foglalkozik. A hazánkban fellelhető külföldi és magyar szakirodalom ismertetése által átfogó képet nyújt arról, hogy milyen fejlődési szakaszokon keresztül alakul a halál fogalmának megértése, mely tényezők befolyásolják a halálkép kialakulását, hogyan hat létrejöttére az életkor, a nemek közötti különbség, az eltérő neveltetés és a betegség jelenléte. Kulturális összehasonlító vizsgálatokat is bemutat, valamint a halállal kapcsolatos érzelmeken belül részletesen szól a gyermekek halálfélelméről. E témák vizsgálatakor kiindulópontként kezeli Nagy Mária Ilona 1936-ban megjelent művét, amely hazánkban és külföldön is az első publikációnak tekinthető ezen a területen.