szociológus, egyetemi adjunktus
3515 Miskolc Egyetemváros
Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék
Összefoglalás · E tanulmányban a sok tekintetben mintaértékűnek tekinthető angol modell alapján mutatom be a szociális munkás helyét és funkcióját a hospice-szellemű ellátás során. Ismertetem a haldoklók ellátásában segédkező szociális munkással szembeni társadalmi elvárásokat, a szociális munkás feladatait, és e feladatok megoldásának szempontjait, illetve módszereit. Lényeges a szociális munkások összekötő szerepe, mivel a szociális munkás közvetít a beteg és családtagjai, ugyanígy a beteg és a hospice szellemű ellátást biztosító team között. A szociális munkás híd-szerepe azon alapul, hogy ő ismeri legjobban a beteg szociális helyzetét. Végezetül a szociális munka társadalmi beágyazottságának kérdését tárgyalom, melynek kapcsán az angliai mellett a magyarországi helyzetet ismertetem.
Összefoglalás · A felelősségteljes orvosi magatartás több, mint a rossz hír puszta közlése a pácienssel. Az orvosnak érzékenynek, udvariasnak, őszintének, készségesnek és figyelmesnek kell lennie. Ha jól végzi munkáját, megkönnyítheti a páciensnek, hogy megbéküljön a helyzetével, csökkentve a bizonytalanságot - ami már önmagában gyógyító hatású - és tisztázva, hogy mivel kell szembenézni. Őszinte reményt nyújthat, abban a tekintetben, hogy az élet megy tovább, és akármilyen nehéz is a helyzet, mindig lehet tenni valamit; ezzel megerősítheti az orvos és páciense közötti kapcsolatot, ami a betegség során a kölcsönös bizalom fontos forrásává válik.
Összefoglalás · Az interperszonális pszichoterápia (IPT) hatékonyságát major depressziós ambuláns betegek gyógykezelésében számos kontrollált vizsgálat igazolta. A közelmúltban dolgozták ki az IPT alkalmazásának sajátosságait az időskori depresszióban. A szerzők saját tapasztalataik alapján beszámolnak az IPT alkalmazásáról olyan pácienseknél, akiknél a depresszió időben a házastárs elvesztéséhez kötődött. A terápiás technikák részletes ismertetését esetbemutatások illusztrálják. Az előzetes adatok 6 páciens esetében azt mutatják, hogy a 17 tételes Hamilton Depresszió Skálán mért 18,5 ± 2,3 pontos érték egy 17 hetes IPT kezelést követően 7,2 ± 4,6 pontra csökkent. Az IPT hatékony rövidterápiás módszernek tűnik a gyásszal összefüggő depresszió kezelésében idős embereknél.
Összefoglalás ·
Jelen tanulmány célja az eutanázia problémakörének vizsgálata, elsősorban a jó halál
etikai-filozófiai, valamint alkotmányossági és büntetőjogi dilemmáinak felvázolásával. Témánk szakirodalma szinte beláthatatlanul gazdag és szerteágazó, ezért jelen munka keretei között legfeljebb arra tehetünk kísérletet, hogy megpróbáljuk jelezni a kérdés főbb csomópontjait és megközelítési lehetőségeit. Bár a releváns gondolati rendszereket elsősorban a jog szűrőjén keresztül és a jogászi gondolkodás eszközeivel fogjuk elemezni, megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a terület hangsúlyozottan multidiszciplináris jellegére is. Vizsgálódásunknak különös aktualitást kölcsönöz az egészségügyre vonatkozó joganyag változásai kapcsán a közelmúltban lezajlott szakmai és közéleti vita, továbbá az az örvendetesen fokozódó nyitottság, amivel a magyar társadalom a korábban tabuként kezelt, de mindinkább tapinthatóbbá váló gondokat megérteni és enyhíteni igyekszik.
néprajzkutató, nyugdíjas könyvtáros
Összefoglalás · A 60-as években (szinte egy időben) jelent meg a japán Hicsiró Fukadzava és a magyar Sánta Ferenc elbeszélése az öregek önkéntes halálról. A szegénység s az éhezés miatt az idős emberek Japánban a Narajama hegyére, Torja környékén a kéngázos Büdös barlangba mentek meghalni.
A barlangnak a halálra s a másvilágra utaló nevei vannak: halál kapuja, halál országa, halál hídja, pokol hídja, pokol kapuja, pokol tornáca. Az utolsó út előtt tort ültek, tiszta ruhát húztak, s a halálba indulótól elbúcsúztak. A ruháját a barlang szájánál levetette, s a barlangban mélyre hajolva nagyot lélegzett, hogy a gáz hamar megölje. A hozzátartozók másnap elmentek a ruhákért, és kampósbotokkal a holttestet kihúzták.
A magyar szokás leírása Sánta Ferenc elbeszélése mellett Nyírő József személyes emlékeket idéző leírásában és a torjai földművesek töredékes szóbeli emlékezéseiben maradt ránk.